Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Örömmel olvashattuk a KvvM honlapján, hogy a környezetvédelmi és vízügyi tárca 2008 őszén munkacsoportot hozott létre a termékdíjreform-koncepció megalapozása érdekében. Az indok a kötelezettek széles köre által nehezményezett bonyolult, szinte áttekinthetetlen szabályozás, amely hatalmas adminisztratív terhet ró azon kötelezettekre, akiknek egyáltalán sikerül megérteniük a jogszabályokat. Statisztikailag kimutatható továbbá, hogy a kereskedők bevonása a kötelezetti körbe nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket a hulladékgazdálkodás terén. Emellett az idő múlásával, a technika fejlődésével a termékkörök listája is felülvizsgálatra szorul.
A munkacsoportban részt vettek a gyártók, a kereskedők, a hulladékkezelők, az önkormányzatok, a környezetvédelmi érdekképviseleti szervezetek és az államigazgatás képviselői.
A cél egyértelmű: egyszerűsítés, átláthatóság, kiszámíthatóság. Ugyanakkor azt el kell fogadnunk, hogy a termékdíjjal kapcsolatban nem várhatunk rövid, pár paragrafusból álló szabályozást. Ez ugyanis nem kizárólag az állam adóbevételeit növelő adónem, hanem kiemelt célja a környezetterhelés, -veszélyeztetés csökkentése és a hulladékgazdálkodási célok megvalósítása. Ezek teljesítése pedig kivitelezhetetlen a szennyező termékek és hulladékok tételes számbavétele, kezelésük részletes szabályozása nélkül.
Nézzük hát, hogy ezen elvek mentén milyen változásokat várhatunk, mi van most a munkacsoport tarsolyában. A zöldtárca és a gyártók között egyeztetés folyik a tárca azon javaslatáról, hogy 2010-től szűnjön meg kereskedelmi csomagolás után az első továbbforgalmazó vevő kötelezettsége vagy esetleg gyártói átvállalást engedélyezzenek. A tervek között szerepel az is, hogy minden információhordozó papír termékdíjkötelessé váljon, ugyanakkor lenne megfelelő mentességi-hasznosítási rendszer is. Az adminisztrációs terheket enyhítené, ha megszűnne a környezetvédelmi hatóságnak teljesítendő adatszolgáltatás, a jövőben csak a VPOP-val kellene kapcsolatot tartani, illetve az átvállalási szerződéseket már csak bejelenteni kellene, nem nyilvántartásba vetetni. Újszerű javaslat továbbá, hogy a kis kötelezettek termékdíjjegy megvásárlásával teljesíthetnék - lényegesen egyszerűbben - a termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeik egy részét. Visszamenőleges kötelezettség "megváltására""pedig a hiánypótlási termékdíjjegy szolgálna.
Ezek mellett számos egyéb módosítási javaslat is található a koncepcióban, melyek valóban pozitív irányú változást eredményeznének. Reméljük, a javaslatok "túlélik" a kormányzati egyeztetést és a parlamenti vitát, hogy kevésbé fájdalmas kötelezettségekkel járulhasson hozzá minden kötelezett a környezet védelméhez.
