A jelenleg a parlament előtt lévő adócsomag értelmében megszűnne az a korlátozás, amely a hitelintézeteteket eddig kizárta az adózási szempontból történő veszteségelhatárolás alkalmazásából. Ennek értelmében a hitelintézetek számára is lehetővé válik a tárgyévben keletkezett negatív adóalap elhatárolása - ha a parlament az adócsomagot megszavazza -, amelyet adózási szempontból a későbbi évek nyereséges gazdálkodásával szemben használhat fel.
Fontos kiemelni, hogy a törvényjavaslat értelmében a hitelintézetek ezen lehetőséggel már a 2009-es adóév tekintetében is élhetnének. A jogszabály indoklási része alapján a társasági- és osztalékadó-törvényt módosító intézkedések közül azok, amelyek hivatottak a gazdasági világválság hatásait mérsékelni, már ez évben, a törvény kihirdetését követően hatályba lépnek és a 2009-es adóév egészére alkalmazhatóak. Ilyen jogszabály-módosításnak minősül többek között a fentiekben említettek szerint a hitelintézeteknél a veszteségelhatárolás lehetővé tétele vagy az adóalanyok széles körénél az egy éven túli késedelemben lévő követelések 20 százalékának behajthatatlan követelésként való kezelése, illetve a fejlesztési tartalékkal és a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatos kedvezmények bevezetése.
A hitelintézetek az eddigi gyakorlat alapján várható veszteséges ügyleteikre céltartalékot képezhettek, ami a veszteséges ügyletek kezelése során segítségükre lehetett.
A jelenleg turbulensen változó környezet, az ügyfelek fizetőképességének gyors változása azonban újabb védekezési eszközöket, új technikákat is igényelhet. Ennek keretében a veszteségelhatárolás lehetőségével a hitelintézetek egy újabb eszközhöz, segítséghez juthatnak annak érdekében, hogy veszteséges gazdálkodásuk esetén a veszteséget elhatárolhassák és későbbi eredményük csökkentésére használhassák. Amennyiben nem élhetnének a lehetőséggel, az elszenvedett veszteségük adózás szempontjából is végleges veszteséget jelentene és az egyéb gazdálkodó szervezetekhez képest hátrányosabb helyzetben lennének.
Természetesen a bankok életében a gazdasági világválság előtt is előfordult, hogy egy-egy évet veszteséggel zártak, többek között tipikusan ilyen időszakként szokták emlegetni a 90-es évek elejét, amikor a nagy állami bankok szenvedtek el óriási veszteségeket, amit utána a bankkonszolidáció során rendeztek el. Akkoriban még azon is vérre menő vita folyt, hogy a céltartalékolással lehet-e csökkenteni az adóalapot. Nagyon sok éve már egyértelmű, hogy a bankrendszer stabilitása érdekében ez elengedhetetlen, és hosszú távon jobban jár az állam, ha a jövőbeni veszteségek után nem akar adót beszedni. A mostani lépés ezen az úton vezet tovább.
Végezetül remélem, hogy továbbra is kivételszámba megy majd, hogy egy hitelintézet veszteséges lesz és a veszteségelhatároláson keresztül csökkenti a későbbi évek nyereségére jutó adót.
