Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bíróság közelmúltban született ítélete szerint az adóhatóságoknak viszonylag tág terük van, ha adózóik adóelkerülési ügyletei után szeretnének kutakodni. Több tagállam is alkalmaz olyan eszközöket és eljárásokat, amelyeket kifejezetten a jövedelmüket eltitkoló és eltüntető magánszemélyek ellenőrzésére találtak ki.
Hollandiában az általános elévülési idő adóügyekben a Magyarországon is alkalmazott öt év, de ha az ellenőrzés olyan adózatlan jövedelmet, vagyonokat tár fel, amelyek más tagállamban találhatók, az elévülési idő 12 év. Ezt a megkülönböztetést vitatta két holland állampolgár is. Egyikük azért került a hatóság látókörébe, mert a belga adófelügyelet saját kezdeményezésére tájékoztatta a holland hatóságot azoknak a hollandiai illetőségű magánszemélyeknek a számlaadatairól, akik egy adott bankban vezettek számlát. Az információk alapján a belga hatóság megállapítást tett a korábban be nem fizetett jövedelem- és vagyonadókkal kapcsolatban.
Egy másik esetben egy asszony férje halála után önként és teljeskörűen tájékoztatta az adóhatóságot egy németországi banknál kezelt követelésről, amelyet korábban nem tüntettek fel adóbevallásaikban. Jóllehet a hatóság nem bírságolta meg az özvegyet egy úgynevezett megbánásszabályt alkalmazva, ám az utólagos adómegállapításról szóló határozatot kiküldte.
Mindkét esetben azt kifogásolták az érintettek, hogy a határozat ellentétes mind a szabad tőke, mind a szabad szolgáltatásnyújtás alapelvével, hiszen más elévülési határidőt alkalmaz - a holland legfelsőbb bíróság is ezt a kérdést intézte az Európai Bírósághoz. A luxemburgi bíróság szerint a szabályozás valóban korlátozza ezeket a jogokat, ám ezt igazolhatja az adóelkerülés elleni küzdelem mint közérdek. Vagyis a szabályozás nem terjed túl az adóelkerülés elleni küzdelem célján.
Persze annyit megjegyez az ítélet, hogy nem minden esetben lehet érvényesíteni a 12 éves elévülési időt. Ez csak akkor elfogadható, ha a másik tagállamban eltitkolt jövedelmekről nem rendelkezik a vizsgálat elindításához szükséges bizonyítékokkal, mert lehetőséget kell nyújtani arra, hogy ezeket a jövedelmeket megtalálják a hatóságok. Akkor azonban nem alkalmazható a 12 éves elévülés, ha a hatóság eleve vélelmezte a szabálytalanságot, csak éppen várt az ellenőrzéssel néhány évet.
Nem csupán Hollandiában alkalmaznak ugyanakkor extra szabályokat az adóeltitkolás és adóelkerülés kivédésére. Németországban az úgynevezett Aussensteuergesetz próbál meg pluszbevételt gerjeszteni - mondta Kalocsai Zsolt, az RSM DTM vezérigazgatója. Az adó némiképp hasonlít a most bevezetni tervezett forrásadóztatáshoz. A szabály szerint ha egy német cégnek van egy vállalkozása egy alacsony adókulcsú államban, akkor az ott keletkező eredményt be kell számítani a németországi társaság adóalapjába.
A jogszabály másik vetülete szerint ha egy cég vagy magánszemély alacsony adókulcsú államba költözik - tipikusan ilyenek a német sztársportolók, például Michael Schumacher -, akkor az addig keletkezett jövedelme, bevétele alapján az adóhatóság becslést végez, majd az így vélelmezett adóbevétel-kiesés kompenzálására több éven keresztül meg kell fizetni a becsült adót.
