Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar áfatörvény 2006. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint az adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesülő adóalany az egyes termékbeszerzéseihez kapott támogatás esetén a beszerzésekhez kapcsolódó kiadásoknak kizárólag a támogatással nem érintett része tekintetében érvényesíthette áfalevonási jogát. Korábbi európai bírósági ítéletek szerint az áfalevonási jog ilyen jellegű korlátozása - vagyis az áfaarányosítás - ellenétes a közösségi joggal, pontosabban a hatodik áfa-irányelvvel. A mostani ügyben tehát arról kellett döntenie az Európai Bíróságnak, hogy e bírósági ítéletek, illetve a hatodik áfa-irányelv rendelkezéseinek fényében a korábban hatályban volt magyar szabályozás ellentétben volt-e a közösségi joggal - áll a bíróság közleményében.
Az APEH és a Parat Automotive Cabrio Textiltetőket Gyártó Kft. közötti eljárásban ma meghozott ítéletében az Európai Bíróság megállapította, hogy a magyar szabályozás az áfalevonás olyan általános korlátozását tartalmazza, amely az államháztartási támogatásban részesülő valamennyi termékbeszerzésre alkalmazható. Márpedig a levonási jog ilyen módon történő korlátozása az említett korábbi európai bírósági ítéletek szerint nem egyeztethető össze a közösségi joggal.
Ezt követően a Bíróság megvizsgálta, hogy másként ítélendő-e meg az ügy tényállása annak fényében, hogy a hatodik áfa-irányelv az áfalevonási jog korlátozásai közösségi rendszerének a Tanács általi megállapításáig lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy hatályban tartsák a nemzeti joguknak az áfalevonási jogot korlátozó azon rendelkezéseit, amelyek az irányelvnek az adott tagállamban történő hatályba lépésekor a tagállamban alkalmazandók voltak.
A hatodik áfa-irányelv Magyarország tekintetében országunk EU-csatlakozásának napján, azaz 2004. május 1-én lépett hatályba, így a Bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a csatlakozásunk előtt már hatályban volt magyar szabályozás az előző bekezdésben említett átmeneti rendszernek köszönhetően vajon EU-csatlakozásunk után is fenntartható volt-e.
A Bíróság válasza nemleges. A luxembourgi testület szerint az átmeneti rendszernek az áfa levonhatóságának általános szabálya alóli eltérést biztosító rendelkezéseit szigorúan kell értelmezni. Ez annyit jelent, hogy az átmeneti időszak alatt is csak egyes, közelebbről meghatározott termékeket és szolgáltatásokat érintő kiadások vonhatóak ki az áfa levonhatóságának főszabálya alól. Ezzel szemben nem egyeztethető össze a közösségi joggal egy olyan szabályozás, mint amilyen a vitatott magyar szabályozás is, amely általános jelleggel alkalmazandó a termékbeszerzésekkel kapcsolatos bármely kiadásra, függetlenül annak jellegétől vagy tárgyától.
Ennélfogva a kérdéses magyar szabályozás, mivel túl általánosan határozta meg a levonás alól kizárt kiadások körét, nem részesülhetett az átmeneti rendszer által nyújtott kedvezményekben, következésképpen Magyarországnak 2004. május 1-jétől fenntartások nélkül kellett (volna) alkalmaznia a hatodik áfa-irányelv áfalevonással kapcsolatos rendelkezéseit. E rendelkezések pedig nem engedik meg az áfaarányosítás alkalmazását.
