A hazai kormányzati adóreform törekvések a vállalkozások számára a korábbinál magasabb társasági adószintet és részben csökkenő járulékterheket ígérnek, másrészről viszont a még mindig jelentős hazai adóterhek mellett továbbra is meghatározó adójogi hátrányokkal kell küzdeniük a balkáni régiós versenytársaikkal szemben.
Tekintettel arra, hogy a jövedelemadó terhek a vállalkozások szintjén költségként kerülnek elszámolásra, ezért a jövedelemadózásbeli különbségek jelentősen befolyásolják az adott társaság jövedelemtermelő képességét. Ennek javítása pedig - a jelenlegi forráshiányos gazdasági környezetben – kulcsfontosságú az adott vállalkozás tartós növekedéséhez. – hangsúlyozza Gerendy Zoltán, a BDO Forte ügyvezető partnere.
Magyarország EU-tagállamként – többek között - a szabad tőkemozgás feltételeinek biztosítását is vállalta a többi tagállam viszonylatában, de ennek a magyar vállalkozások és a magyar költségvetés eddig elsődlegesen a tőke beáramlásból származó előnyeit ismerte és szokta meg.
A működőtőke-beáramlás a világgazdasági válság és az ennek folyományaként felerősödött regionális pénzügyi kockázatok miatt most egy időre lényegesen alacsonyabb szinten stabilizálódik. Ez az alapvetően új helyzet a magyar vállalkozásokat is gazdasági helyzetük, költséghatékonyságuk áttekintésére és strukturális változtatásokra kényszeríti. – tette hozzá Gerendy Zoltán. Már a közelmúltban is tapasztalható volt a magyar vállalkozások Szlovákiába történő gazdasági áttelepülése az északi határrégióban, de ez a folyamat a tartósan kedvezőtlen hazai adójogi környezetben a déli régiókban újból megismétlődhet vagy akár jelentősen fel is erősödhet különösen olyan területeken ahol még a nyelvi korlátok sem jelentősek.
A régiós jövedelemadózási különbségek a jelenlegi kormányzati törekvések ismeretében rövidtávon sajnos állandósulni látszanak, ezért a magyar vállalkozásoknak érdemes megfontolniuk a már esetlegesen fennálló régiós jelenlétükből eredően elérhető adójogi modellek előnyeit.
A szomszédos déli országok, Szerbia, Románia és Bulgária igen kedvező adózási környezetet kínálnak az ott letelepült vállalkozásoknak. A társasági adószint rendkívül kedvező és a nettó munkabér részaránya a teljes (járulékokkal növelt bruttó) bérköltséghez képest minden esetben 50 százalék felett mozog. Ez a helyzet már évek óta fennáll és várhatóan nem fog előnytelenül változni a kedvezőtlenebb világgazdasági kilátások ellenére sem.
| Magyarország | Bulgária | Horvátország | Románia | Szerbia | Szlovénia | |
| Társasági adókulcs |
19 % | 10 % | 20 % | 16 % | 10 % | 21 % |
| SZJA-kulcs | 19-38 % | 10 % | 15-45 % | 16 % | 12 % | 16-41 % |
| Nettó bér/bérköltség | 48 % | 66 % | n.a. | 54 % | 59 % | 50 % |
Kiindulva abból, hogy már jelenleg is számos magyar vállalkozás rendelkezik leányvállalatokkal a balkáni országokban és ott folyamatos gazdasági tevékenységet végez, az alábbi adójogi megoldások merülhetnek fel a magyar vállalkozást terhelő adók összértékének csökkentésére:
- Regionálisan tevékenykedő vezető munkavállalók bérezésének megosztása az adott országok között;
- Egyszerűbb és könnyen mobilizálható résztevékenységek áthelyezése alacsonyabb adókulcsú szomszédos államba;
- Mobilizálható bevételek áthelyezése alacsonyabb adókulcsú államba és onnan osztalékágon történő hazahozatala.
A fenti alapmegoldásokon túl számos további megoldás létezik, ide értve akár a teljes magyar társasági adókötelezettség kiiktatását is a vállalatvezetés helyének külföldre történő áthelyezésén keresztül. Ezek aktuális áttekintése és megértése minden regionálisan tevékenykedő magyarországi cégcsoport pénzügyi és gazdasági vezetője számára érdekes és hasznos feladat.
