Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány régi célkitűzése a feketegazdaság visszaszorítása, amely törekvésében - egyebek mellett - az adópolitikára, az adóhatóság közreműködésére is támaszkodik. Ennek a küzdelemnek egyik fontos területe a fiktív számlázás visszaszorítása.
Konkrét jogalkotási lépések már a korábbi években is történtek. Az adóhatóság 2006-tól kezdődően például felfüggesztheti, törölheti a fiktív cégek adószámát, míg 2007 júliusától kizárólag az APEH által leosztott sorszámokkal ellátott számla- és nyugtanyomtatványok kerülhettek forgalomba. Szintén a számlákkal való visszaélések lehetőségeinek szűkítését célozta a 2008 elejétől bevezetett új szabályozás, amely szerint a láncügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások egyetemleges felelősséggel tartoznak egymás áfafizetési kötelezettsége iránt - bár ezt a rendelkezést valószínűleg nagyon ritkán alkalmazzák, hiszen a fiktív számlázási ügyletekben többnyire formailag nem kapcsolt vállalkozások vesznek részt.
A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében tett erőfeszítések jegyében a 2009-re elfogadott adóváltozások újabb szigorító intézkedéseket tartalmaznak - elsősorban a számlázási követelmények és a szankciók szigorításával. Minden, 900 ezer forint bruttó értéket elérő ügyletről kötelező áfás számlát kiállítani (még magánszemély vevő esetén is). A következő évtől a számlán eladóként megjelölt cég még teljesítés nélküli, fiktív számlák után is áfafizetésre kötelezett, hacsak a számlát haladéktalanul nem érvényteleníti, illetve a számla fiktivitásának tényéről nem értesíti a számla címzettjét. (Így a számlát befogadó fél nem tudja levonásba helyezni az áfát az érvénytelenített számla alapján.) Új elem, hogy a számlát haladéktalanul ki kell állítani, ha az ellenérték megtérítése készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történik. Továbbra is megmarad a 15 napos fizetési határidő azon esetekben, amikor a fizetés átutalással történik. A bizonylatok meghamisítása esetén kiszabható bírság mértéke is szigorodik, az eddigi 50 százalék helyett 75 százalékra nő. Továbbá ha bankszámlanyitásra kötelezett adózók egymás között készpénz átadásával rendezik a 250 ezer forintot meghaladó összeget, 20 százalék mulasztási bírsággal sújthatók.
Látható, hogy a bizonylatok hitelessége és a kifizetések alapos bizonylatolása továbbra is fő célkitűzése a magyar gazdaságpolitikának a feketegazdaság elleni küzdelemben. Ez a folyamat annak ellenére folytatódik, hogy a bizonylatolási követelmények már régóta sokkal szigorúbbak nálunk, mint a nyugati államokban.
Kérdés persze, hogy ezek a rendelkezések mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Az adózók joggal fogadják ellenérzésekkel a tervezett új szigorító szabályokat, mikor a kormány másik állandó célja éppen az adminisztráció egyszerűsítése. A fenti rendelkezések pedig jelentős többletadminisztrációt kívánnak azoktól, akik az adóhatóság látókörében vannak. Sajnálatos módon tehát az adminisztrációs többletterhek eleve a fehérgazdaság szereplőit sújtják, míg a feketegazdaság résztvevői fittyet hánynak az új rendelkezéseknek is.
Reménykedjünk benne, hogy az új szabályok miatt a határmezsgyén mozgó vállalkozásokból mind többen kényszerülnek át a törvényes gazdálkodók társaságába.
