Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon az eltitkolt jövedelem, bevétel aránya a GDP 25-35 százalékát teszi ki, ez javarészt az áfa és a munkajövedelem eltitkolásából adódik - derül ki egy, a Magyar Nemzeti Bank munkatársai által készített tanulmányból. Az eltitkolt bevételek legnagyobb hányada az áfakörbe tartozik - ezt az eltérő becslések 14-19 százalékra teszik -, a bér jellegű jövedelmek pedig 12-17 százalékot képviselnek.
Az adókiesés ezek alapján a GDP arányában 7,5 százalékot ér el, vagyis több mint 2000 milliárd forintot. Ebből nagyobb rész jut a munkabér jellegű adók elcsalására (a becslések szerint öt százalék), míg az áfa ehhez képes csak 2,3 százalékkal részesedik. A bevételekhez viszonyított fordított arány oka, hogy az áfamérték alacsonyabb, mint az eltitkolásban részesek jövedelemadó-terhe.
A maradék a tőkejövedelmeknél szivárog el. Utóbbi csekély arányát az magyarázza, hogy az adó optimalizálása inkább a költségek elszámolásában és egyéb, legális és féllegális módokon történik.
Az adóhatóság többféle, általános és célzott ellenőrzéssel próbál fellépni a csalások ellen. Éves szinten átlagosan 280 ezer ellenőrzést hajtanak végre a revizorok. A bevételeltitkolás ellen irányuló legegyszerűbb operatív ellenőrzés a vásárok, piacok, építkezések területén végzett vizsgálat. Ebben az esetben gyakran a társhatóságokkal (a vám- és pénzügyőrséggel, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőséggel vagy a fogyasztóvédőkkel) együtt a piacokon, vásárokon, de akár építkezéseken végrehajtott vizsgálatokról van szó. A nyugtaadással összefüggő ellenőrzések során kiszabott mulasztási bírság egyébként éves szinten 500-600 millió forintot tesz ki, vagyis nem ez a legnagyobb tétel a vizsgálatok során.
A legtöbb kapacitás az "egyes adókötelezettségek" teljesítésére irányul, ebből 150 ezer darabot végeznek évente a revizorok. Ebben a kategóriában az áfa viszi a prímet: tavaly összesen 357 milliárd forintot tett ki a megállapított adókülönbözet, aminek nyolcvan százalékát adta az áfa. Ez minden évre jellemző arány. Az idei első negyedévben a megállapítások 118 milliárd forintot érintettek - az egy évvel korábbi hasonló időszakban ennél szerényebb, 96 milliárd volt az eredmény.
Az általános jövedelem- és bevételeltitkolás felderítésére többféle módszert is alkalmaz az adóhatóság. Az egyik a tavaly felturbózott vagyonosodási vizsgálat. Ebből az elmúlt évben 15 ezret végeztek el, 11 ezret pedig be is fejeztek, amelyek során 42,7 milliárd forintról született megállapítás.
Az évente kiadott ellenőrzési irányelvekben a kötelező vizsgálati típusok között egy szektorspecifikus ellenőrzés is szerepel. Ennek keretében az adóhatóság minden évben kiválaszt egy-egy ágazatot, amelynek vertikálisan minden szintjét alaposan átvizsgálja. Tavaly ilyen volt a fodrászat vagy a faipar (utóbbi esetben lényegében az erdőtől az ebédlőig tartott a faanyag kereskedelmi útjának vizsgálata). Ezeket a szektorokat az előzetes ellenőrzések és adatgyűjtések során választják ki. Erre azért van szükség, mert bizonyos területeken irreálisan magas az eltitkolt bevételek aránya, például a kőművesmunkák esetében a jegybank tanulmánya szerint 70 százalékos. De hasonló a helyzet a fodrászok vagy a kozmetikusok esetében is, itt a becslések 80 százalékos eltitkolási arányra utalnak.
