Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Milyen lehetőségek lennének arra, hogy a magyar áfaszabályozás vállalkozásbarátabbá váljon?
- Az új törvényben több egyszerűsítő lépés is megtalálható, mégis vannak nemzetközi példák, amelyeket át lehetne venni. Egy példa lehet az üzletágak átadásának szabályozása, ami a magyar szabályok szerint áfás ügylet is lehet. De nem is feltétlenül ez a legnagyobb hiányosság.
- Hanem az adminisztráció?
- Igen. Az adóhatóságnak és a Pénzügyminisztériumnak is sokkal komolyabb erőfeszítéseket kellene tennie, hogy átláthatóbb és mindenki számára követhetőbb legyen a szabályozás. Elég csak az állásfoglalásokra gondolni: sokkal egyértelműbbnek kellene lennie ezeknek a jogértelmezéseknek és a kérdéses helyzetek lehető legszélesebb körét kellene érinteniük. Ezzel szemben ma az is előfordulhat, hogy akár menet közben módosítani kell az állásfoglalásokon. További nehézség az adózók számára, hogy ezek megjelenése előtt gyakran több hónapos átfutási időre lehet számítani.
A másik kérdés a gyakorlati ügyek körébe tartozik. Nem teljesen világos még ma sem az ügyfél-adóhatóság viszony. Annak ellenére, hogy az APEH újabban szeretne szolgáltató funkciót is betölteni - legalábbis nyilatkozatai szerint -, a valóságban nagyon erőteljesen érvényesül az alá-fölé rendelt viszony. Az még mindig szinte lehetetlen vállalkozás, hogy egy társaság valamilyen köznapi, de kérdéses ügy kapcsán valódi tárgyalásokat folytathasson a hatósággal.
- A magyar adórendszerben milyen arányt képviselnek a közvetett és a közvetlen adók?
- A költségvetési súlyuk nagyjából fele-fele, ami megfelel a nemzetközi átlagnak.
- Szükség volna arra, hogy ezt az arányt a közvetett adók irányába tolja az állam?
- Ez összetett koncepció függvénye és tudatos döntés szükséges hozzá. Világos célokat kell megfogalmazni: kitől várunk bevételt, hogyan lehet ezt a célt szolgálni. Elképzelhető, hogy a befektetőknek akarunk kedvezni, akkor nyilván a nyereséget terhelő adókat csökkenteni kell, a fogyasztásit viszont emelni. Ha a csalások ellen próbálnánk fellépni, akkor pedig a vagyoni típusú adókra kell komolyabb hangsúlyt fektetni.
- Miért vált divatossá a fogyasztási adók fokozatos emelkedése világszinten?
- Évek óta folyamatosan nő a közvetett adóztatás súlya, aminek egyik oka, hogy az adóversenyben minden állam próbálja magához vonzani a befektetőket. Fontos volt tehát csökkenteni a társasági adókat. Másrészt pedig egyszerűen a legstabilabb adófizetői bázis a lakosság. Itt pedig az egyik opció a személyi jövedelemadó emelése, ami egyúttal persze a vállalkozásokat is sújtja, hiszen a munkaerőköltséget emeli. Szóba jöhet a vagyoni típusú adók növelése, ami nyilvánvaló visszatetszést válthat ki egy idő után. És a közvetett adók, mint például az áfa, aminek az is hallatlan előnye, hogy könnyű és hatékony a beszedése, hiszen nem kell a több millió adófizetőt ellenőrizni, elég a szolgáltatást nyújtó vagy termékértékesítő vállalkozásokat vizsgálni.
