Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közelmúltban napvilágot látott, az ingatlanokat érintő tervezett adómódosítások miatt mind a jelenlegi ingatlantulajdonosoknak, mind a jövőbeni ingatlanfejlesztőknek alaposan át kell gondolniuk az ingatlanjaikkal kapcsolatos adóvonzatokat is.
A magánszemélyeknek elsősorban a luxusadóra, illetve a 2009. január 1-jétől bevezetni tervezett általános értékalapú ingatlanadóra kell figyelmet szentelniük. A tervezet szerint az ingatlanadó a lakosság jóval szélesebb rétegét kívánja ingatlantulajdona után megadóztatni, mint a már eddig is ismert luxusadó. A magánszemély ingatlantulajdonost terhelő tényleges ingatlanadó-terhet csak a helyi önkormányzatok ezzel kapcsolatos rendeletének megalkotása után lehet majd pontosan meghatározni. Az adó mértékével kapcsolatban azonban már most tudható, hogy az ingatlan fekvése szerinti értékövezet alapján lehet majd a forgalmi értéket megállapítani, illetve ezt korrigálni az ingatlanra jellemző tényezőkkel, például az épület korával és komfortfokozatával. Az így kiszámított érték után legfeljebb 0,5 százalékra rúghat majd az ingatlanadó mértéke. Ha egy átlagosnak tekinthető budapesti lakás esetét vizsgáljuk, akkor 20 millió forintos forgalmi értéket feltételezve évi 100 ezer forint ingatlanadóval számolhatunk. Elképzelhető, hogy a konkrét ingatlanadó-terhek ismeretében sok jelenlegi ingatlantulajdonos megválik ingatlanától és az eladáskor szerzett bevételből kisebb vagy olcsóbb helyen lévő ingatlant vásárol vagy az ingatlantulajdonlás helyett esetleg megelégszik a bérléssel is.
Nyilvánvaló, hogy a tervezett változások nem hagyják érintetlenül az üzleti szférát sem. A vállalkozásoknak elsősorban a bevezetni tervezett, legfeljebb 1,5 százalékos ingatlanadóval feltétlenül kalkulálniuk kell. A jövőben tehát nem maradna adózatlanul a vállalkozások által tulajdonolt kereskedelmi egység, iroda vagy szállásépület sem. Ha a beruházás teljes tervezett megtérülési időtartamára számítjuk a forgalmi értéken alapuló ingatlanadót, könnyen elképzelhető, hogy a beruházás megtérülését is jelentősen befolyásolja a fizetendő adó. Szintén kérdéseket vethet fel, hogy a hosszú távú bérleti szerződésekben rögzített árat milyen módon érinti az új adó. Az ingatlanfejlesztők sem lehetnek teljesen nyugodtak az utóbbi idők változásait figyelve, elég, ha csak arra gondolunk, hogy egyes adóhatóságok a helyiadó-ellenőrzések során nem akarják elismerni az iparűzési adó alapját csökkentő tételként az ingatlan kivitelezéséhez igénybe vett alvállalkozói teljesítéseket. Ezen a területen is érdemes figyelni, hogy a közeljövő eseményei (hatósági intézkedések, állásfoglalások, illetve bírósági döntések) milyen várható eredményt vetítenek előre.
