Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ingatlanok piaci áráról viszonylag reális képet csak egyedi felértékelés során lehetne kapni, ám feltehetőleg a jogalkotó sem kíván minden tulajdonost arra kötelezni, hogy telkeik és épületeik árát értékbecslő segítségével állapítsák meg - vélekedik Lőrincz Arnold. A KPMG adótanácsadója szerint emiatt a legmegvalósíthatóbb értékelési módszernek a már meglévő luxusadó rendszere tűnik, amelynél a helyi testületek állapítják meg az ingatlanok értékét, övezetekbe sorolva. Ennél kiforrottabb rendszert is ki lehetne dolgozni, lehetővé téve például, hogy az adózók kérjék a megállapított érték felülvizsgálatát vagy bizonyíthassák, hogy az adott ingatlan ára jelentősen eltér az önkormányzatok által megadott értéktől - tette hozzá a szakértő. Egy igazságosabb, de bonyolultabb rendszer működtetése azonban lényegesen nagyobb adminisztrációs terhet róna a helyi szervekre, és bevezetése feltehetően hosszabb időt venne igénybe.
Budapesten 1999-ben az európai nagyvárosok mintájára egységesítették volna a kerületek építmény- és telekadóztatási rendszerét. Gőzerővel láttunk neki az előkészítő munkának, ami két és fél évig tartott, és körülbelül 30 millió forintba került - mondta lapunknak Deli Lajos, a fővárosi adóügyosztály vezetője. Az új rendszerben jobban közelített volna a piaci értékhez az adó alapja, amit az illetékkiszabásnál használt forgalmi értéket figyelembe véve állapítottak volna meg, így több mint háromszor annyi - 15 milliárd forint helyett 40-50 milliárdos - bevétellel számolhattak volna a kerületek. A ténylegesen bevonható és a potenciális adóalanyok száma között akkoriban jelentős különbség mutatkozott, ez valószínűleg ma is így van. A kerületek jellemzően a vállalkozásokat adóztatták, a 300 ezer ingatlannal rendelkező cég mindössze hatoda fizetett adót a kedvezményeknek, mentességeknek köszönhetően, ami Deli szerint alkotmányossági értelemben diszkriminációnak minősül. A fővárosi közgyűlés végül - nem szakmai okok miatt - nem tartotta időszerűnek a kérdést, és visszavonta a már elfogadott rendeletet.
Ingatlanpiaci szakértők a tavaly bevezetett luxusadónál sok kifogásolnivalót találtak a fővárosi értékövezetek kialakításában, néhol ugyanis jóval a piaci ár alatt húzták meg a négyzetméterárat. Ennek oka az lehet, hogy a 15 övezetet a 2005-ös ingatlan-adásvételhez kapcsolódó illetékadatok alapján kellett meghatározniuk az önkormányzatoknak, a szerződésekre a felek viszont sokszor a tényleges árnál kisebbet írnak az illetékteher mérséklése céljából. Ha a luxusadó megmarad, ősszel új övezeti besorolásokat határozunk meg a most folyó kutatómunka alapján, melynek során 200 ezer adásvételi szerződés adatait használjuk fel, szemben a tavalyi 35 ezerrel. Amennyiben a luxusadó megszűnik, és az új értékalapú ingatlanadó egységes fővárosi hatáskörbe kerül, az adóügyosztály 2009-től képes működtetni azt, feltéve, hogy hasonló, övezeti rendszerben működik majd - hangsúlyozta Deli. A szakértő szerint az egyedi értékelésre a visszaélések megakadályozása érdekében külön intézményt kellene létrehozni önálló hatáskörrel, ám ebben az esetben az adó bevezetésére legkorábban 2011-ben kerülhetne sor.
Természetes, hogy a települések élénken tiltakoznak az értékalapú adóztatás ellen, de az adatbázisok létrehozása nem lehetetlen feladat, és nem is annyira drága - mondta lapunknak Szmetana György. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének adószakértője hozzátette: tagjaik számára mérsékelt díjazásért el is végzik a munkát.
