Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Utóbbiakat a szakértők szerint el kellene felejteni, és a főbb adónemek kulcsát emelni egy-két százalékponttal, így jelentősen csökkennének a vállalkozások és a közigazgatás adminisztrációs terhei és költségei. Az adórendszer egyszerűsítéséről szóló egyeztetések során kiderült, hogy egy átlagos magyar vállalkozásnak évente a bevallási napok több mint 80 százalékában kell benyújtania valamilyen bevallást, ezért a koalíciós pártok egyetértenek abban, hogy egyszerűsítésre lenne szükség – mondta lapunknak Horn Gábor. A szabad demokrata képviselő szerint akár az apróbb adók összevonására is sor kerülhet, amelyek így egy alapba folynának be. Hogy pontosan mely adónemek megszüntetésére, milyen feltételek mellett kerülhet sor, arról részletek egyelőre nem ismertek, a koncepció kidolgozása a Pénzügyminisztérium feladata. A koalíciós partnerek július végéig szeretnének megállapodni az „adóreform” részleteiről, Horn szerint eddig kellene letennie a javaslatot a pénzügyi tárcának az asztalra (a kormány munkaterve szerint egy hónappal hamarabb, június végére kellene összeállnia az adórendszer átalakítását szolgáló koncepciónak).
Folyik a javaslatok kidolgozása, ám ezek tartalmáról a Pénzügyminisztérium addig nem kíván nyilatkozni, amíg a két nagy egyeztetési fórum, vagyis az Országos Érdekegyeztető Tanács, valamint a versenyképességi és adókerekasztal nem tárgyalta meg – tájékoztatta lapunkat a tárca sajtóosztálya.
A KPMG szakértői szerint is szükség lenne ezekre az összevonásokra, két hete László Csaba, a cég adópartnere a lapunknak adott interjúban elmondta, hogy az ingatlanadó bevezetésével egy időben nyílna lehetőség a kis adók megszüntetésére. Meg kellene szüntetni az egyes tárcákhoz kapcsolható adónemeket, vagyis a kulturális és az innovációs járulékot, illetve a környezetvédelmi termékdíjat és a környezetterhelési díjat is – mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst & Young adószakértője szerint az ezekből befolyó összeget a normál adónemekből kellene beszedni, majd odaadni a minisztériumoknak. Az APEH volt elnökhelyettese úgy véli, az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásra (ekho) és az egyszerűsített vállalkozói adóra (eva) sincs szükség, és meg lehetne szabadulni a munkaerő-piaci alapba befolyó szakképzési és rehabilitációs hozzájárulástól, az újonnan bevezetett egészségügyi szolgáltatási járuléktól, továbbá az olyan kis adónemektől, mint a vízkészlet- és az erdőfenntartási járulék.
Lapunk számításai szerint az idei költségvetési előirányzatokat figyelembe véve a kis adónemek megszüntetése közel 282 milliárd forintos kiesést jelentene. A felső áfakulcs egy százalékpontos emelésével 60-70 milliárd forint pluszbevétel érhető el, míg az szja-kulcs hasonló mértékű növelésével mintegy 90 milliárd forint, vagyis a kiesés 4 százalékpontos áfa- vagy 3,2 százalékpontos szja-emeléssel – illetve ezek kombinációjaként adónemenként 1-2 százalékpontos emeléssel – pótolható lenne.
További egyszerűsítést jelentene a vállalkozások számára, ha az értékalapú ingatlanadó bevezetésével párhuzamosan megszüntetnék a helyi adók egy részét, vagyis az építmény-, a telek- és a kommunális adót, amelyekből jelenleg éves szinten 60 milliárd forint folyik be.
