A Vilmányi Ügyvédi Iroda munkatársa szerint azonban a képviseleti szabályok változásának célja éppen az volt, hogy a hivatal adózási jogszabályokban jártas szakértőkkel is kommunikálhasson, ami megkönnyíti a munkát. A képviselő alkalmazása az adózó számára is kényelmes, időt és fáradságot kímélő megoldás, hiszen nem kell személyesen a hivatalba járkálnia; viszont a megfelelően felkészült szakértő kiválasztása kellő körültekintést is igényel.
A könyvelőre fontos szerep hárul egy-egy ügy kapcsán, hiszen ismeri a társaság könyvvitelét és gazdasági életét. Ennek ellenére érdemes ügyvédet vagy adószakértőt is alkalmazni, mivel a számviteli és adózási jogszabályokon kívül egyéb területeken is otthonosabban mozognak: nem mellékesen objektívebben, a hivatal gondolkodásmódjának megfelelően tekintenek az esetekre.
A magánszemélyek is profitálhatnak a képviselő alkalmazásából, elsősorban a vagyonosodási vizsgálatok során. A szakértő még a nyilatkozattétel előtt átvilágítja az illető céges múltját, vagyoni helyzetét és ennek megfelelően összeállítja a vagyonosodási kérdőívre adandó válaszokat, amelyek alátámasztásához az összes bekért és felkutatott dokumentumot is párosítja. Így az adózó sokkal gyorsabban túleshet a vizsgálaton, nem tesz felesleges vagy hibás nyilatkozatot, és a képviselő jelenlétében nem ír alá valótlan vagy nem megalapozott állítást tartalmazó jegyzőkönyvet.
A legtöbb esetben a saját magukat képviselő adózók felesleges vagy hiányos iratokat bocsátanak a hivatal rendelkezésére, ezért a revizorok kénytelenek kibogarászni a megfelelő adatokat, így megnő, illetve hatványozódik az adóhivatali becslés, azaz az adóhiány megállapításának lehetősége – vélekedik Kocsis Zoltán.
