Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Kiküldték a hivatalába előzetes egyeztetésre a nemrégiben elfogadott adócsomagot?
– Velem csak néhány elvi kérdést tisztáztak a Pénzügyminisztérium vezetői, a csomagot az Európai Bizottság (EB) adószakértői véleményezték.
– Milyen kérdéseket tárgyaltak meg önnel?
– Az iparűzési adó kapcsán például elmondtam, hogy az EB addig nem tesz lépéseket az ügyben, amíg a hasonló olasz adóval kapcsolatban a bíróság nem hoz döntést (ez egyébként őszre várható). A kormány mostani javaslata felülírta azt a korábbi döntést, hogy 2008. január elsejétől megszűnik az adónem. Jelenleg nincs érvényes időpont erre, mivel azonban az iparűzési adó jelentős bevételi forrás az önkormányzatok számára, megszüntetése esetén más bevételekre lesz szükségük.
– Megfogadta a tárca a bizottság szakértőinek javaslatait?
– Összességében igen, de előfordul, hogy egy-egy konkrét kérdésben a tagállam más szempontokat tart fontosnak.
– Lát olyan pontot a csomagban, amely ellentétes lehet a közösségi joggal?
– Korai lenne megítélni. Panasz majd akkor merülhet fel, ha a törvény hatályba lép.
– Milyen lépést tesz ebben az esetben a bizottság?
– Ha felmerül a közösségi jog megsértésének gyanúja, a szakértők megvizsgálják az adott szabályozást. Amennyiben a tagország nem hajlandó figyelembe venni a bizottság véleményét, akkor az utóbbi eljárást indít. Az illetékes főigazgatóság panasz beérkezése esetén tájékoztatást kérő levelet intéz az adott tagállam illetékes minisztériumához, amelyre két hónapon belül válaszolni kell. Ha a válasz nem meggyőző, a bizottság újabb levelet küld a véleményével és az indoklásával, továbbá felkéri a tagállamot a kifogásolt szabály megváltoztatására. Ha annak a tagország nem tesz eleget, az Európai Bírósághoz fordulnak.
– Szakértők szerint az adószám felfüggesztésének intézménye nem uniókonform.
– Első ránézésre ezt nehéz megmondani. Minden esetben alapos vizsgálatot igényel annak megállapítása, hogy az adott szabály összhangban van-e a közösségi joggal. Az ugyanis bizonyos feltételek megléte esetén engedélyez kivételeket. Az áfalevonási jog kérdésében a bíróság döntései egyértelműek, a rendszeres és legitim gazdasági tevékenységet végző vállalkozások esetében a felfüggesztést nem engedélyezi. Amennyiben az előbbi feltételek nem állnak fenn, indokolt lehet az adószám felfüggesztése, ami tulajdonképpen az áfalevonási jog gyakorlását is lehetetlenné teszi.
– Az elfogadott szabályozás szerint visszamenőleg akkor sem jár ez a jog, ha az APEH hibázott.
– A konkrét esetekben a bizottság csak véleményezésre jogosult, a döntést a bíróság hozza meg.
– Sok egyéb mellett az adórendszerre is ráférne a reform. Milyen irányt tart elfogadhatónak?
– Az adó célja nem csupán a költségvetési bevételek biztosítása, hanem az is, hogy hatást gyakoroljon a gazdasági folyamatokra. Az adópolitika korlátozhat bizonyos gazdasági tevékenységeket, például a környezetkárosító technológiák alkalmazását, míg másokat ösztönözhet. Összességében azonban akkor megfelelő a rendszer, ha a gazdaság egészének működését nem korlátozza, hanem segíti. Ezért lenne fontos a tagállamok adópolitikai együttműködése, az adórendszerek egyszerűsítése, összehangolása és ahol indokolt és lehetséges, a szabályok harmonizációja. Ez utóbbi azért nehézkes, mert egyes tagállamok féltékenyen őrzik adószuverenitásukat és elleneznek bármiféle egységesítést. Pedig az csökkentené a vállalkozások költségeit, így jelentősen növelné a versenyképességüket is.
– Az elfogadott adócsomag nem éppen az ön által vázolt, kívánatos irányban hat a magyar adórendszerre. Fogalmazott meg kritikát emiatt?
– A mostani adócsomag véleményem szerint nem ellentétes a választási programban négy évre megfogalmazott célokkal, hanem azok elérését segíti. A legsürgetőbb feladat a hiány csökkentése, ezért elkerülhetetlen volt az adóterhek átmeneti növelése. Az adóemelés nem magyar sajátosság, a forgalmi adó tekintetében hasonló lépésre szánta el magát több tagállam, köztük Németország is. Mihelyt a költségvetés hiánya a tervezett szerint alakul, napirendre lehet tűzni a kedvező gazdasági folyamatok, mindenekelőtt a versenyképesség fokozásának adócsökkentéssel történő támogatását.
– Milyen lépésekkel lehetne áttekinthetőbbé tenni az adórendszert?
– Személyes törekvésem és a bizottság elképzelései között is kiemelt helyen szerepel a társasági nyereségadó-alap számítási módjának egységesítése. Fontos és egyre inkább előtérbe kerülő cél az adócsalások visszaszorítása, hiszen becslések szerint uniós szinten évente 200-250 milliárd euróra rúg a veszteség, amelyből 50-60 milliárd az áfacsalásból adódik. A bizottság nemrég fogadott el erről egy állásfoglalást, jelenleg folyik a konkrét javaslatok szakmai vitája.
– A korábbi magyar regadó-szabályozást a bíróság nagy valószínűséggel a közösségi joggal ellentétesnek minősíti majd. Az újabbal is előfordulhat ez?
– Az új regadó irányait tekintve megfelel az EU jelenlegi szabályozásának. Jelenleg egyébként 16 tagállam veti ki ezt az adónemet, de teljesen eltérő mértékben. A terveink között szerepel a személygépkocsi-adóztatás bizonyos fokú egységesítése, amit a bizottság már elfogadott, és az év második felében, a finn soros elnökség ideje alatt első vitára a pénzügyminiszterek elé kerülhet. A javaslat megszüntetné és az éves üzemben tartási adóba, így Magyarországon a súlyadóba olvasztaná a regisztrációs adót. A fizetendő közteher kezdetben 25, később 50 százalékát a motor szén-dioxid-kibocsátásától tennék függővé. Így megszűnne az európai autópiac jelenlegi széttagoltsága. A javaslat a vásárlóknak, az autóiparnak és a környezetnek is kedvezne.
