Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szakértő szerint az ebben foglalt adópolitikai intézkedéseknek köszönhetően a magyar adórendszer jelentősen veszít versenyképességéből. Ezek által ugyanis tovább bonyolódik az amúgy is nehezen kezelhető rendszer, jó néhány inkoherens elemmel gazdagodva, ráadásul jelentős mértékben nőhetnek az adóigazgatás adminisztratív kiadásai is.
Oszkó úgy véli, a 4 százalékos plusz nyereségadó elsősorban az adókedvezménnyel Magyarországon letelepedett szolgáltató központok, finanszírozó központok és nagy befektetők számára annullálhatja a kapott kedvezményeket. Tőlük számításai szerint 50 milliárd forintot várhat az állam. A veszteséges és nullszaldós vállalkozásokra kivetendő minimum társasági adó voltaképp annak beismerése, hogy a hatósági ellenőrzéssel képtelen az állam a manipulatív módon veszteséget terhelő cégeket megbüntetni – fogalmaz Oszkó. Hozzáteszi: ez igen leegyszerűsítő gondolkodásra vall, minthogy egyes iparágakban természetesnek számít az, hogy az indulást követő 6-7 évben nem termel nyereséget egy cég.
A foglalkoztatással kapcsolatos közterhek változásáról a szakértő kifejtette: a járulékalap bővüléséhez aligha járulnak hozzá a lépések, mivel azok a ma is rendesen fizető állampolgárokat terhelik még inkább, noha az evakulcs 25 százalékra való emelése kedvező ebből a szempontból. A jelenleginél jóval több „fehér jövedelmet” a vagyonosodási vizsgálatok jelentős kiterjesztésétől sem remél a szakértő, ráadásul szerinte sok esetben a garanciális feltételek be nem tartásával, elhamarkodott becslésekkel folytatja le a hatóság a vizsgálatokat. Az adóhatóság jelenlegi kapacitásai mellett az előírt tízezres nagyságrendű vagyonosodási vizsgálat és az abból várt bevételek elhamarkodott, összecsapott eljárásokra kényszerítik majd az adóhatóságot, amelyek során félő, hogy gyakorta sérülhetnek az adózók védelmét biztosító garanciális szabályok is.
