Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Május végén rendre előkerülő téma, hogy a vállalkozások által az üzleti év végén készített beszámolók (mérlegek stb.), illetve a beszámolókkal egy időben készített társasági adóbevallások mennyire adnak hiteles, valós képet azok gazdálkodásáról és hogy e dokumentumok információtartalma mennyire megbízható. A vállalkozásoknak egyre inkább érdekük, hogy a tevékenységükről, vagyoni helyzetükről a piac minél megbízhatóbb képet kapjon. Ennek kézenfekvő okai vannak: az európai uniós csatlakozás óta nagyon sok támogatási lehetőséggel élhetnek, bővültek a hitelintézetek által nyújtott vállalkozási hitellehetőségek és a folyósításuk felgyorsult. E források megpályázásához, elnyeréséhez igen szigorú feltételeknek kell megfelelni. Alapkövetelmény tehát a vállalkozás gazdálkodásáról készített hiteles, valós beszámoló, amelynek megbízható adatokra kell támaszkodnia.
Emellett egy esetleges befektető megjelenése miatt is érdekük a vállalkozásoknak, hogy hitelesek legyenek – az ugyanis tiszta viszonyokat szeretne látni, és érezni akarja a gazdálkodás biztonságát a befektetése mögött.
A jelenlegi könyvvizsgálati rendszer, az adóhatóság egyre szigorúbb fellépése nyomán elmondható, hogy a cégek törekszenek a minél tisztább gazdálkodásra. A nagy könyvvizsgáló cégek csak úgy adják ki hitelesítő záradékaikat, hogy alapos vizsgálatnak vetik alá a vállalatok gazdálkodását, így biztosítva, hogy megbízható, valós kép alakuljon ki azokról. Tapasztalataink szerint ugyan előfordulnak még olyan esetek, amikor például egyes anyavállalatok adózatlanul kívánják kivenni a jövedelmet a cégből, de az általános törekvés mégis az, hogy megfeleljenek a jogszabályoknak, a gazdálkodás írott és íratlan szabályainak. A vállalkozások menedzsmentjei tisztában vannak azzal, hogy sokat kockáztatnának a hiteltelen gazdálkodással, beszámolóval, a valótlan adatokat tartalmazó adóbevallással. Az adóhatóságnál dolgozó revizorok egyre nagyobb szakmai tapasztalattal és tudással rendelkeznek, így ki tudják szűrni a véletlen hibákat vagy szándékos torzításokat.
A vállalkozások együttműködnek a könyvvizsgálókkal, az adótanácsadókkal, ezek segítségével próbálnak helyes gazdálkodást folytatni és arról valós képet adni beszámolóikban. Természetesen vannak – és mindig is lesznek – kivételek, gondoljunk csak a nagy visszhangot kiváltott amerikai könyvelési botrányokra. De nem is kell ennyire messzire menni, hiszen Magyarországon is előfordultak már hasonló esetek. Előbb-utóbb (inkább előbb) azonban napvilágra kerülnek a helytelen gazdálkodásból adódó problémák, a cégek nagy részének pedig biztos nem érdeke az ilyenfajta negatív reklám.
