Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Milyen benyomásuk van a globális szinten gondolkodó befektetőknek Magyarországról és a közép-kelet-európai régióról, milyen speciális tulajdonságokkal rendelkezünk, amelyek fel tudják felkelteni a befektetők figyelmét?
– A rendszerváltás idején, majd azt követően is a Nyugat nagyon pozitívan viszonyult a régióhoz, értékelték, hogy a majd ötvenéves elnyomás előtt már voltak hagyományai a magánvállalkozásnak. Azóta a külföldi befektetések ha hullámzó mértékben is, de folyamatosan érkeztek a térségbe. Mára eljutottunk oda, hogy a korábban meglévő költséghatékonysági előnyök csökkenőben vannak, így új, az értékteremtésre épülő versenyképességi stratégiára lenne szüksége az országnak. Ha csak egy adatot említünk: Indiában havi ötmillió új mobiltelefon-előfizetést regisztrálnak, a piac nagysága vagy akár a rendelkezésre álló olcsó munkaerő tekintetében sem versenyezhet az ország Indiával és Kínával.
– Mennyire befolyásolják a befektetőket a Magyarországról szóló negatív makrogazdasági hírek, egy Fitch-leminősítés vagy egy európai bizottsági intő?
– Az országkockázatot számon tartják a befektetők. Maradva az előző példánál: ha egy cég hajlandó a nagyobb profit reményében relatíve kockázatosabb országokban befektetni, akkor miért ne válassza inkább Indiát vagy Kínát?
– A választási kampány előrehaladtával újabb és újabb politikusok állnak elő a Romániában és Szlovákiában már bevezetett egységesen egykulcsos adórendszerre való átállás ötletével. Az érvelés szerint a lépés növelné az ország versenyképességét. Az eddigi tapasztalatok alapján ajánlaná Magyarországnak az adódivat követését?
– Mindenképpen érdemes mérlegelni ezt a lehetőséget. Az adórendszer egyszerűbbé válása egyértelműen pozitívum a befektetők szemében. De nem csak adócsökkentésben vagy adókedvezményben érdemes gondolkodni. A jogbiztonság, a külföldi és belföldi beruházók egyenlő elbírálása, összefoglalva a mindenkire egyaránt érvényes és betartatott játékszabályok is nagyon fontosak. Aktív gazdaságpolitikával is lehet javítani az üzleti klímán, például klaszterek és szakmai központok (centers of excellence) támogatásával.
– A 2000-es évek elején kulminált vállalati botrányok, így az Enron vagy a Parmalat-ügy, valamint az Arthur Andersen bukása nyomán mennyire tudták újrarendezni soraikat a nagy könyvvizsgáló és tanácsadó cégek?
– Azt gondolom, hogy mára a szabályozás változásával sikerült újra rendezett és átlátható viszonyokat teremteni. Az új európai és amerikai jogszabályok nagyobb átláthatóságot követeltek meg tőlünk és ügyfeleinktől is, amit az Ernst & Young teljes mértékben üdvözölt.
