Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon be kellene vezetni az egykulcsos jövedelem-, társasági és általános forgalmi adót - jelentette ki Kóka János az Ernst & Young mai konferenciáján. A miniszter javaslata szerint a szóban forgó adók kulcsa 20 százalékos lenne.
A pártelnökök másképp gondolják
Az MSZP elnöke ugyanakkor a napokban az egykulcsos adórendszer ellenében foglalt állást. Hiller István a szocialista párt évadnyitóján egyebek mellett bírálta a Vállalkozók Pártja programjában szereplő, az egykulcsos adórendszer bevezetésére vonatkozó javaslatot. "Egykulcsos adót akarnak bevezetni Magyarországon, vagyis olyat, amikor ugyanabban az adókulcsban van a menő cég vezérigazgatója, mint a kiskeresetű munkás" - fogalmazott a politikus.
A múlt hét végén Matolcsy György, a Fidesz-kormány volt gazdasági minisztere arról beszélt, hogy a vállalkozók egykulcsos adórendszert akarnak. Az ellenzéki párt által kezdeményezett gazdasági konzultációt lezáró sajtótájékoztatón Matolcsy egyebek mellett közölte, hogy a vállalkozók 16 százalékos egységes kulcsú társasági adót, szja-t és járulékterhelést akarnak. Orbán Viktor pártelnök ugyanakkor a konzultáció záró összejövetelén arról beszélt, hogy bár a Fidesz kormányra jutása esetén felhasználná a konzultáció során összegzett javaslatokat, az egykulcsos jövedelemadó rendszere azonban nem tartozik ezek közé, mivel ez nem ad kedvezményeket a gyermekeket nevelő családoknak.
Közös erővel - bírál az MDF
Az MDF közleménye így fogalmaz: "vasárnapra kiderült, nem az adórendszerünk lett egykulcsos, hanem a magyar politika. Mint máskor is, most is egyszerre lépett a Fidesz és az MSZP, január 15-én éppen az egykulcsos adó bevezetését közös erővel visszautasították." A kisebbi ellenzéki párt szerint a két nagy politikai tömörülés közös erővel figyelmen kívül hagyták az eva hazai bevezetésének előnyös tapasztalatait, illetve a magasabb adóbevételt eredményező szlovák példát. Dávid Ibolya a NAPI Online-nak elmondta: az MDF február második felében hozza nyilvánosságra a „Normális Magyarországért!” elnevezésű végleges választási programját, amelynek egyik lényegi eleme lesz az egységesen 18 százalékos mértékű személyi jövedelemadó bevezetése. További részletekért kattintson ide!
Húsz százalékot, de tisztán!
Tavaly nyáron László Csaba, volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere úgy vélekedett, hogy körülbelül 20 százalék lehetne az adókulcs Magyarországon, ha egykulcsos szja-rendszert vezetnének be. Szerinte az egykulcsos szja feltétele, hogy az összes adókedvezményt kivezessék a rendszerből, a családi kedvezményeket pedig a családi pótlékba építsék be. Az szja-t a kifizető vonná le (kérdés ugyanakkor, hogy mi után kellene tb-járulékot fizetni), az adóbevallást pedig az APEH készítené el.
László szerint az egykulcsos szja esetleges bevezetése nem elhanyagolható kockázatot jelent a költségvetés szempontjából, hiszen arra vonatkozóan nincsenek empirikus adatok, hogy hol van az a pont, ahol egy adócsökkentés több bevételt eredményez.
Szlovákiának bejött
Az egykulcsos rendszer pártolóinak komoly muníciót jelent, hogy bezzeggyerek Szlovákiának bejött a 19 százalékos szisztéma. (Ami egyébként László Csaba szerint nem is valódi egykulcsos rendszer, ugyanis egy minimális jövedelemszintig kisebb, vagy nulla az adó.) A szlovák központi költségvetés hiánya tavaly 33,89 milliárd koronát (894 millió euró) tett ki, ami jóval alacsonyabb az eredeti tervekben szereplő, 61,52 milliárd koronás értéknél. A szlovák pénzügyi tárca közlése szerint a bevételek a tervezett érték 100,6 százalékán teljesültek, míg a kiadások csak az előirányzat 91,8 százalékára rúgtak. Szakértők rámutatnak, hogy a jelek szerint teljesítette a hozzá fűzött reményeket az adórendszer egykulcsossá tétele, ugyanis az adóbevételek 222,6 milliárd koronára nőttek, ami 20,6 milliárd koronával, azaz mintegy 10 százalékkal felülmúlja a tervet. Társasági adóból 12 milliárddal több folyt be a tervezettnél. Ivan Miklos pénzügyminiszter emellett a gyors gazdasági növekedéssel magyarázta a bevételi és a kiadási oldal vártnál kedvezőbb alakulását. Az előbbiben az alacsony kamatszint is szerepet játszott.
