Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A NAPI Gazdaság cikke
Újfajta, a társadalmi igazságosságot erősítő adónemként harangozta be pár hónapja a luxusadót a kormány, s bár költségvetési kihatása szerénynek mondható, kitartanak a bevezetése mellett. A kormányzati előterjesztésből kiderül, hogy jövő januártól minden, 100 millió forint forgalmi érték feletti ingatlan esetében a 100 milliót meghaladó rész után 0,5 százalék adót állapíthatnak meg a települési önkormányzatok. A pontos adóalap kiszámításához táblázatos segédlettel szolgál a kormány, amiben a fővárosi kerületek, illetve megyénként településtípusok szerint rögzíti az egyes lakóingatlan-fajták szerinti forgalmiérték-határokat (amelyek az alapterülettel felszorozva adnak további támpontot a számításokhoz).
A helyi önkormányzatoknak az adóalap kiszámításakor olyan további korrekciós tényezőket kell figyelembe venniük, mint a lakóingatlan életkora, a korábbi felújítások ideje, az alkalmazott építési technológia, a komfortfokozat, a lakószobák száma. A helyhatóságok ezen információk birtokában értékövezeteket állapítanak meg (ezeket egyébként lakóingatlan-fajtánként is kijelölhetik, ha a településszerkezet megkívánja); a település vezetése kérheti az illetékhivatal segítségét is, de az előterjesztés szerint alapvető fontosságú, hogy a helyi köztisztviselők és helyben lakó képviselők ismerjék a helyi ingatlanforgalmi viszonyokat.
A forgalmi értékeket – pontosabban értéksávokat – tartalmazó mellékelt táblázatból az derül ki, hogy a fővárosban – magától értetődően – a budai kerületekben lelhetők fel legkönnyebben a „megcélzott” ingatlanok. A legmagasabb értéket, négyzetméterenként 800 ezer forintot, az I. kerületre állapítja meg az előterjesztés, de tulajdonképpen 500 ezer forint feletti összeg csak budai kerületekben bukkan fel.
A pesti oldalon – szintén természetszerűleg – az V. kerület vezet 500 ezer forintos felső sávhatárral, míg a sort 230 ezer forinttal a XVIII. kerület zárja. Ezek az adatok az egylakásos lakóépületben lévő lakásokra (vagyis kertes házakra) vonatkoznak. A többlakásos épületben található lakásokra vonatkozó táblázatban már a XXI. kerület zárja a listát 180 ezer forinttal.
A megyei bontás szerint kevés esély van arra, hogy nagyszámú ingatlantulajdonos teszi ki a luxusadó miatt a „sürgősen eladó” táblát Nógrádban, annál inkább tarthatnak a Zala megyei villatulajdonosok a helyi adóhatóságtól. Érdekes, hogy Borsodban a legnagyobb a különbség a sáv alsó és felső értéke között (90–300 ezer forint), ami arra utal, hogy igencsak nagy a szórás a megyében az életszínvonalat tekintve.
A luxusadóról rendeletet kell alkotnia az önkormányzatnak: az abban meghatározott értékek két egymást követő évben nem változtathatók meg. Az adó megállapításához először az adóalanynak bevallást kell benyújtania az önkormányzat felé, amely tartalmazza a lakóingatlannal kapcsolatos fontosabb információkat, majd a helyhatóság ez alapján állapítja meg az adót és közli azt határozatban az adóalannyal.
Az előterjesztés alapján magánszemély tulajdonában álló, illetőleg magánszemély ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogával terhelt épület, épületrész lehet adóköteles. Az adókötelezettség a félév utolsó napján megszűnik, ha a lakóingatlan a félévben megsemmisül vagy lebontják, illetve ha kizárólag nem magánszemély tulajdonába kerül. Fontos, hogy a lakóingatlan használatának szüneteltetése nem érinti az adókötelezettséget. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában válnak adóalannyá. Az adóévi adót két részletben, alapesetben március és szeptember 15-éig kell megfizetni. A bevezetés évében, vagyis 2006-ban az első bevallást április 30-ig kell benyújtani. A fővárosban a forrásmegosztás része lesz a luxusadó, vagyis abból részesedik a főváros és a kerületi önkormányzatok is.
