Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem csitulnak a kedélyek alig egy héttel azelőtt, hogy hatályba lépne a természetbeni juttatásokra vonatkozó új szabályozás. Az évközi törvényváltozásokat tartalmazó csomag ugyanis meglepetéssel is szolgált a vállalkozások számára. Szeptember elsejétől az ezen időpontot követően nyújtott természetbeni juttatások után a társadalombiztosítási járulékokat a személyi jövedelemadó összegével növelt juttatásérték után kell teljesíteni az adóköteles természetbeni juttatások után. Összességében a lépés 17 százalékos kötelezettségnövekedést jelent a társaságok, illetve a munkavállalók részére.
A természetben juttatások nyújtása az utóbbi években a kedvezőbb adótartalom miatt egyre inkább teret nyert a társaságok jövedelempolitikájában, amit megalapozott az ún. cafeteria-rendszerek jogalkotó általi elfogadottsága. A juttatható szolgáltatások és termékek köre ugyan sokat szűkült az elmúlt időszakban, de az egyéb jövedelemjuttatások adó- és járulékterheivel összehasonlítva még mindig kedvező – egyes esetekben adómentes – lehetőséget teremt a javadalmazásra.
A 100 lépés programja keretében bejelentett, a vállalkozókra nézve negatív változás a gazdaság szereplőit minden bizonnyal juttatási politikájuk átgondolására fogja késztetni. Nehéz azonban egyértelműen megítélni, hogy mennyire volt célja a lépésnek a magasabb jövedelműek megadóztatása. Valószínűleg az általuk választott cafeteria-csomag, illetve az e réteget megcélzó juttatások nagyobb részarányát tehetik ki az adókötelesnek minősülő természetbeni juttatások, mint az adómentesek, azonban a hatás az alacsonyabb jövedelmű, és arányosan kevesebb egyéb juttatási formában részesülő munkavállalókat sem hagyja érintetlenül.
A bejelentés váratlansága elsősorban azért érinti kellemetlenül a társaságokat, mert a természetbeni juttatások körét és költségeit többnyire az év elején beépítik az üzleti terveikbe, amelyet így mindenképp csak jelentős pluszkiadások révén tudnak finanszírozni. Gyakori azonban az az eset is, amikor – például egy cafeteria-rendszer alkalmazása esetén – a társaság a nyújtható keret összegét az adó- és járulékterhekkel növelt összegben határozza meg a munkavállalók részére. Változatlan vállalati kiadási szinten végeredményben a munkavállalók fogják a megemelkedett terheket viselni, hiszen alacsonyabb juttatott összértékben részesülhetnek az év hátralévő részében.
A fentiek fényében ezért kérdéses lehet, hogy az intézkedés hatására emelkedő járulékbevétel hosszú távon megfelel-e annak a költségvetési bevételnövekedésnek, amelyet ettől a döntéstől vár a kormányzat. Amennyiben a vállalkozók esetleges válasza a juttatások mértékének visszafogása lesz, akkor a kormányzat nem számíthat jelentős pluszbevételekre. Bár a természetbeni juttatások adózási előnye továbbra is fennmarad, az „olló” fokozatosan zárul, ezáltal egyre kevésbé fogja megérni a vállalkozásoknak a helyenként jelentős adminisztrációs terhekkel járó adótervezési lehetőség kiaknázása.
