Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyminisztérium (PM) szerint nincs veszélyben a jövő évi adómódosítások törvényhozási menetrendje, szeptemberben a parlament elé kerülhet a csomag. A PM hivatalos álláspontja szerint valóban van némi csúszás a korábbi évekhez képest, de tartani tudják a törvényes határidőket. Kőszegi Márk, a tárca szóvivője szerint a 2006-os költségvetés előkészítése során több olyan bizonytalansági tényezővel szembesülnek a szakemberek – például az olajár alakulása –, amelyeket figyelembe kell venni az adótörvények kidolgozása során is.
Más pénzügyminisztériumi forrásból úgy értesültünk, hogy a menetrend szerint a szeptember 19-ével kezdődő héten kerülhetnek a törvényhozás elé a módosítások, vagyis lényegében másfél hónap áll majd rendelkezésre a javaslatok és a kapcsolódó módosító indítványok bizottsági és plenáris megtárgyalására, elfogadására és kihirdetésére. A hatályos szabályok szerint november közepéig ugyanis meg kell jelenniük a közlönyben a törvényeknek, hogy azok jövőre hatályba léphessenek. (Az adózás rendjéről szóló, nyár elején benyújtott, időközben elfogadott törvénymódosítási javaslatban ugyan szerepelt, hogy 45 helyett 60 nappal a hatályba lépés előtt kelljen kihirdetni az adótörvény-változásokat, ám ezt végül nem szavazták meg a képviselők.)
A szeptember végi időpont nem számít rendkívülinek, tavaly például szeptember 27-én nyújtották be az adócsomagot a parlamentnek (igaz, akkor egy kormányváltás nehezítette a munkát), egy évvel korábban szeptember 19-én, 2002-ben pedig szeptember 24-én. Ennél későbbi beterjesztés viszont megnehezítené a csomag érdemi megtárgyalását, a kapcsolódó módosító indítványok vitáját. Párhuzamosan az érdekképviseleti szervezetekkel is egyeztetést kell lefolytatnia a kormánynak.
Az idén tehát lassabban halad a törvények előkészítése, pedig a főbb csapásirányok ismertek. Nyár elején már bejelentette a kormány, hogy milyen nagyobb szabású intézkedéseket terveznek az adórendszerben, ebben szerepelt az szja-tábla felső kulcsának csökkentése, az alsó jövedelemhatár emelése, továbbá a jelenleg 25 százalékos áfakulcs 20 százalékra mérséklése. Sőt, a kormány 2010-ig előre megadta a tervezett változtatások lényeges elemeit. Több vitás pont van ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek és a kormány között, amelyek rendezése is a jövő évi változtatások keretében történhet (s így a csomag elkészülését hátráltatja): ilyen például az üzemanyagok jövedéki adójának kérdése vagy a természetbeni juttatások járulékterhelésének szeptembertől módosuló szabályozása. A jövő hónaptól ugyanis a személyi jövedelemadóval növelt érték számít járulékalapnak, amit „fű alatt” nyomtak át a parlamenten.
Arra, hogy miért halad vontatottabban a törvény-előkészítő munka, magyarázatul szolgálhat még, hogy a jövő évben választásokat tartanak, vagyis egyensúlyba kell hozni az eurókonvergencia és a sikeres választási szereplés megkívánta lépéseket. Pusztán az áfakulcs mérséklése 200 milliárd forintot vesz ki a 2006-os költségvetésből, s a Brüsszel felé vállalt évenkénti hiánycsökkentés is 100-150 milliárd forintos deficitcsökkentést igényel. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn publikált inflációs jelentésében konkrétan a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát kitevő egyenlegjavító intézkedéseket tart szükségesnek, ami bőven 800 milliárd forint feletti lefaragást jelent az idei évhez képest.
