Az év eleji változtatások közül az osztalékadó 2006-os eltörlése már év közben is éreztette hatását az adózóknál, ugyanis az adókötelezettség az osztalék kifizetésekor keletkezik, ezért számos esetben a 2005-ben jóváhagyott osztalékot egyszerűen nem fizetik ki, hanem megvárják a 2006-os évet. Ez elsősorban az Európai Unión kívüli országokba kifizetett osztalékok esetében érvényes, ugyanis az EU-n belülre fizetett osztalékok bizonyos feltételek fennállása mellett már eddig is mentesíthetők voltak a forrásadó alól.
Először szembesülhettek az adózók annak a 2004-es törvényváltozásnak a hatásával, amely előírja, hogy amennyiben az adózó az előző két évben is veszteséges volt, úgy a tárgyév veszteségét csak abban az esetben lehet elhatárolni, amennyiben az adózó az adóbevallással egyidejűleg benyújtja engedélykérelmét az adóhatósághoz. Az engedélykérelmek elkészítése számos adózót érintett.
A pénzintézeteket érintő kötelezettség volt, hogy 2005. január 31-ig nyilatkozni kellett arról, választják-e a különadónak azt a változatát, amely szerint a kamatkülönbözet 6 százaléka helyett az adózás előtti eredmény 8 százalékában határozzák meg adófizetési kötelezettségüket. Fontos kiemelni, hogy a számviteli eredménykimutatásban szereplő adózás előtti eredmény 8 százalékáról van szó, nem pedig a társaságiadó-alap 8 százalékáról, így adott esetben például az év közben kapott osztalék is beletartozik a különadó alapjába, amennyiben az adózó a különadó ezen kiszámítási módját alkalmazta. Ezzel kapcsolatban azonban felmerül annak a kérdése, hogy az EU anya-leány irányelve alapján a kapott osztalékra kivethető-e közvetlen adó bizonyos feltételek fennállása esetén, ezért a kapott osztalék adóztatása még korántsem tekinthető lefutott dolognak.
Változott a fejlesztési tartalék szabályozása
A társaságiadó-törvényben az év elején elsősorban olyan kisebb horderejű változások történtek, amelyek bizonyos tevékenységeket támogatnak (például filmipar, k+f), továbbá szociális jellegűek (bérlakás adóalap-kedvezménye), és bezárult néhány olyan lehetőség is, amely korábban adóoptimalizáláshoz vezethetett. Ezen utóbbi kategóriába sorolható az a változtatás, amely alapján az idén a fejlesztési tartalékot (amely a jogalkotói szándék szerint megelőlegezett értékcsökkenési leírás) már nem lehet olyan eszközök beszerzésére igénybe venni, amelyekre egyébként nem számolható el értékcsökkenés (például telekvásárlás).
A társaságiadó-törvény lehetőséget teremt bizonyos tevékenységek kedvező adójogi kezelésére, ez pedig azt eredményezi, hogy egyre több multinacionális cég veszi fontolóra csoportfinanszírozásra, illetve jogdíjgyűjtő funkciók betöltésére magyarországi társaság létrehozását. E társaságok ugyan 8 százalékos effektív adókulccsal adózhatnak, ami magasabb a megszűnő offshore társaságokra vonatkozó 4 százaléknál, azonban e társaságok magyarországi egyéb gazdasági jelenléte – az offshore-okkal ellentétben – nem korlátozott.
Az offshore cégeknek kedvez a változás
A helyi iparűzési adót érintő év eleji változások nem voltak jelentősek, a közvéleményt napjainkban mégis leginkább ez az adónem foglalkoztatja, ami az olaszországi IRAP adónemhez való hasonlóságának köszönhető. Felmerült ugyanis annak az elméleti lehetősége, hogy az Európai Bíróság IRAP-pal kapcsolatos döntésének fényében a magyar államtól a csatlakozás után befizetett helyi iparűzési adó visszaigényelhető, annak jogszerűtlen kivetésére hivatkozva. Az Európai Bíróság döntése ebben az ügyben idén ősszel várható.
A helyi iparűzési adót érintő jelentős évközi változás, hogy 2006. január 1-jétől a kamat- és jogdíjbevétel nem számít bele az adó alapjába. Ez a változás elsősorban az offshore státusukat elveszítő, azonban magyarországi tevékenységüket tovább folytató vállalkozásoknak kedvez majd.
Megszűnt a kéthetes áfabevallás
Az adózás rendjéről szóló törvényben az év elején számos olyan változtatás lépett hatályba, amelyek kisebb-nagyobb mértékben az eljárási folyamatokat és az adózói feladatokat könnyítették, illetve egyszerűsítették. A várakozásokkal ellentétben a nagy publicitást élvező magánszemélyeket érintő adózói adómegállapítás (ADAM) intézményét meglehetősen kevés adózó választotta. Kedvezőnek értékelhető az eljárási folyamatok szempontjából, hogy a külföldi illetőségű adózóknak az adóhatóság külföldi bankszámlájukra is átutalja az őket megillető visszatérítendő adót, az adózó által megválasztott devizanemben.
Elsősorban az exportra termelő, illetve exportkereskedelmet lebonyolító vállalkozásokat sújtotta az az év elejétől hatályos rendelkezés az adózás rendjéről szóló törvényben, miszerint ameny-nyiben az adózó negyedéves vagy éves bevallásra kötelezett, nem választhatja, hogy gyakrabban adjon be adóbevallást, és így a visszaigénylendő áfa összegéhez hamarabb hozzájusson. Megszűnt a régebben működő „kéthetes” áfaelszámolás intézménye is. Tekintettel arra, hogy ez az intézkedés az adózók viszonylag széles körében nem várt áfafinanszírozási gondokat okozott, 2005. július 30-tól az adózás rendjéről szóló törvény évközi változatása alapján ismét lehet gyakorított áfabevallást benyújtani, ami jelentős könnyítés. „Kéthetes” áfaelszámolásra azonban továbbra sincs lehetőség.
