Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt években megszokhattuk, hogy az aktuális adórendszeren év közben is különböző változásokat, kisebb kiigazításokat hajtanak végre. Idén jogszabályok egész sora változik, ami sok esetben nem könnyíti az adózók dolgát, sőt, számos esetben megnehezítheti a jogkövető magatartást.
Az egyik legsúlyosabb, adminisztrációs terhet növelő jogszabályváltozás, hogy a jövő évtől az adóbevallást és adatszolgáltatást havonta kell majd megtenni az eddig szokásos évi egyszeri bevallás és adatszolgáltatás helyett. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása értelmében a vállalkozásoknak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül havonta kell majd adatot szolgáltatniuk valamennyi adóról, járulékról és adatról. Ráadásul kizárólag elektronikus úton vagy gépi adathordozón, ami a kisebb vállalkozásoknak jelenthet több problémát.
Kiemelt figyelmet érdemel a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekkel kapcsolatos transzferár-dokumentáció elkészítése, amelyet az adóhatóság kiemelten vizsgálhat, és amelynek elmulasztása esetén akár kétmillió forintos bírságot is megállapíthat.
Az évközi jogszabályi szigorítások közül kiemelendő a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 2005. szeptember 1-jétől hatályos változása, amely alapján természetbeni juttatások esetén jelentősen emelkedik a járulékalap, úgy, hogy a jövőben a természetbeni juttatás után fizetendő 44 százalék személyi jövedelemadó után is kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Szeptember 1-jétől megszűnik a tb-járulékhoz kapcsolódó adótervezési lehetőség is – akkortól a közvetett jogviszonyra tekintettel is tb-járulékot kell fizetni, így például a külföldi anyavállalat által a magyar leányvállalat dolgozóinak közvetlenül juttatott értékpapírok után is járulékot kell fizetni. Október 1-jétől pedig adóköteles a vendéglátást érintő felszolgálási díj és borravaló is.
A bankadóval kapcsolatban azok, akik a nyereségre vetített 8 százalékos különadót választották, csak év közben szembesültek azzal, hogy a különadó alapjánál nem lehet figyelembe venni a társasági adóalap szokásos korrekciós tételeit, így például a kapott osztalékjövedelem után elszámolt bevétel után is meg kell fizetniük a 8 százalékos különadót.
Új adminisztrációs terhet jelent az uniós szabályozás miatt bevezetett, 2005. július 1-jétől alkalmazandó megtakarítási irányelv, amely adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a külföldi illetőségű magánszemélyek részére kifizetett kamatról, például a bankok, befektetési vállalkozások, alapkezelők esetén.
Az elmúlt félév során az adóalanyok bizonyos csoportjára nézve kedvező döntések is születtek. Ilyen a színlelt szerződéssel foglalkoztatottakra vonatkozó adóamnesztia meghosszabbítása egy évvel, 2006. július 1-jéig, valamint a korábban megszüntetéssel fenyegetett – főleg beruházókat és exportálókat érintő – gyakorított áfabevallás lehetőségének visszaállítása is pozitív visszhangot válthat ki.
A jogalkotóknak a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az adójogszabályok uniós harmonizációjára is, hogy elkerülhetőek legyenek az olyan viták, mint a közelmúltban a telefonáfa levonhatósága, az iparűzési adó, illetve napjainkban az innovációs járulék és a támogatások miatti áfaarányosítási szabály körüli polémiák.
Összességében elmondható, továbbra is várat magára egy olyan átgondolt, a hazai vállalkozások részére kiszámítható és a jövőjüket megfelelően támogató adórendszer kialakítása és bevezetése, amely egyúttal adózási szempontból erősítené az ország versenyképességét a környező országokkal szemben.
