Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A NAPI Gazdaság cikke
Nink Gabriella, a KPMG adópartnere szerint a kormány által június végén bejelentett 13 lépéses adóreform személyi jövedelemadót érintő része a tervek szerint 351 milliárd forint adókötelezettség-csökkenést eredményezne az állami költségvetésben, azonban – sajnos – nem tartalmaz radikális változásokat.
A szakértő kifejtette, hogy a kormányprogramban nem adtak közre részleteket arra vonatkozóan, hogy az adókedvezmények terén milyen változások várhatók, így jelenleg nem lehet teljeskörűen értékelni, hogy az emberek mennyivel fognak kevesebb vagy esetleg több adót fizetni. Ennek fényében azt vizsgálták, hogy csupán az adótábla változása milyen mértékben tehermentesíti a különböző jövedelemkategóriába tartozó magánszemélyeket.
A változások az alacsony, minimálbérhez közeli béreket nem érintik 2010-ig, akik ekörül keresnek, az elkövetkezendő öt évben ugyanannyi adókötelezettségre számíthatnak, mint az idén. A tervek szerint 2010-re az éves átlagkereset megközelíti majd az éves bruttó 2,5 millió forintot, ezért érdekes ezt összehasonlítani egy magasabb, például éves bruttó 10 millió forintos jövedelem adóterhelésével. 2006-ban a magasabb jövedelműek számára nagyobb mértékű adócsökkenés várható, amely 5,11 százalék lesz, szemben az átlagjövedelemre jutó 4,46 százalékos mértékű adókötelezettség-csökkenéssel. Az ezt követő években azonban ez a tendencia megfordul, és inkább az átlagjövedelemmel rendelkezőket illeti majd meg nagyobb mértékű adócsökkenés: átlagosan évente, a 2005-ben fizetendő adóhoz viszonyítva 5,13 százalékkal kell kevesebbet fizetniük. Ugyanez az érték a magasabb keresetűekre vonatkozóan 2,1 százalékos adókötelezettség-csökkenés lesz.
A jövő évi 50 ezer forintos emelés az alsó jövedelemsávban nem hoz érzékelhető javulást – vélekedett Zara László adószakértő – ráadásul az emelkedő minimálbér a kormány tervei szerint csak az alapfokú képzettséggel rendelkezők esetében marad adómentes, a közép- és a felsőfokúak esetében már belép az szja. Zara szerint azonban kérdés, hogy valóban ezt a változatot támogatja-e a kormány vagy az új minimálbérszintekhez igazítják az adójóváírás rendszerét. A tényleges hatás becsléséhez azt is tudni kellene, hogy a munkahelyhez vagy a végzettséghez kötik a minimálbér-besorolást: előbbi esetében alacsonyabb végzettséget igénylő állás betöltése esetén alacsonyabb minimálbérre lenne jogosult egy diplomás.
A vállalkozások adóterhelésének megítélésekor az okoz nehézséget, hogy az iparűzési adó (ipa) ugyan megszűnik, ám a helyébe lépő adó a fiskális kényszer miatt bizonyosan kompenzálja az ipa megszűnését – mondta Zara László.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számításai szerint 2010-ig 431 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál a kormány adóprogramja: ezt viszont a tb-járulék ütemesre tervezett, 5 százalékpontos csökkentésével is bőven el lehet érni. Egy százalékpont ugyanis 50–55 milliárd forint bevételt hoz a tb-alapoknak, így a 2007-re tervezett 3 százalékpontos vágás csak abban az évben 160 milliárdos megtakarítást jelentene a vállalkozásoknak. További 2 százalékponttal csökken a tervek szerint 2009-ben a járulék, újabb 110 milliárddal növelve a bevételkiesést. Összességében a tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnését is figyelembe véve 2007 és 2010 között 1180 milliárd forintot hagy a vállalkozóknál a tb-terhek mérséklése. Ezt ellensúlyozza valamelyest a minimálbér – tervezett – fokozatos emelése, az eddig megismert tervek alapján, illetve a járulékalap szélesítése. Az MKIK értékelése szerint az adóprogram jövedelemátcsoportosítást is végrehajt, mégpedig a kis és közepes cégektől a nagyok felé. Közleményükben erősen ostorozzák a minimálbér-emelést, amivel a munkavállalók rövid távon ugyan jól járhatnak, hosszú távon viszont az állásuk kerülhet veszélybe. Jövőre a minimálbér-emelés nélkül 59 milliárd forinttal javulna a vállalkozások pozíciója, azt is figyelembe véve azonban 15 milliárd forinttal romlik a helyzetük.
Az adócsomag – nem váratlanul – témája volt a múlt pénteki miniszterelnöki vitának, ahol Gyurcsány Ferenc jelenlegi kormányfő az áfacsökkentés mellett tört lándzsát, Orbán Viktor viszont azt javasolta, hogy inkább az szja-ban lépjen a kormány, és az átlagjövedelműek és az alattiak érdekében a mostani 18 százalékos kulcsot csökkentse 13 százalékra. Zara László szerint a két javaslat közül – ha szigorúan a kevésbé tehetősek helyzetének javítására koncentrálunk – elvileg az áfacsökkentés lehet célravezetőbb: bár a fogyasztói kosarukban a 25 százalékos termékek kisebb mértékben részesednek, mint a 15 százalékosak, az szja-csökkentés az adójóváírás figyelembevételével az adókedvezmények igénybevételét szűkítené tovább ebben a körben, miután kevesebb lenne az erre felhasználható adó. A nyugdíjasokat és a minimálbéren bejelentetteket pedig végképp nem érinti az szja. A foglalkoztatók is mérsékeltebb bérnövekedést adhatnak, ha azt tapasztalják, hogy ezzel együtt biztosítható a reáljövedelem bővülése. Igaz, hasonló a helyzet az áfa esetében is, ahol a kereskedőkön múlik, hogy teljesen átadják-e a felső kulcs lefaragásából származó hasznot: a kormány szeretné ezt kikényszeríteni, ám ebben az ügyben szkeptikus mind Orbán Viktor, mind Zara László.
