Tegnap járt le a 2004. évről szóló társasági adó és osztalékadó, illetve az iparűzési adókötelezettségekről szóló bevallás leadásának határideje, illetve eddig az időpontig lehetett szankciók nélkül kiegyenlíteni a tavaly fizetett előlegek és az egész évre ténylegesen megállapított adó különbözetét. Szakértők szerint több ponton is „elcsúszhatott” a bevallást tevő, ha nem kellő körültekintéssel járt el az ívek kitöltésekor. Beer Gábor, a KPMG adómenedzsere lapunknak elmondta, hogy még mindig előfordulnak típushibák a bevallások elkészítésekor, bár a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény nem változott jelentősen a 2003-as évhez viszonyítva. Klasszikus esetnek számít például az adományok nyújtásának elszámolása. A nyújtott adomány összege ugyanis nemcsak adóalap-csökkentő, hanem adóalap-növelő tétel is egyben. Adományokkal kapcsolatban előforduló hiba az is, hogy negatív adózás előtti eredménnyel rendelkező cégek is csökkentik az adóalapjukat az adott adományok összegével, holott az adótörvény az adózás előtti eredmény 20, illetve 25 százalékában határozza meg az adományokkal kapcsolatos csökkentő tétel felső határát.
Örökzöld téma a vevői követelésekre képzett értékvesztés kezelése is: a hibák jelentős része a helytelen számviteli kezelés eredményeként adódik.
A KPMG tapasztalatai szerint a kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamat esetén több vállalkozás annak ellenére nem növelte meg adóalapját a fizetett és a kapott kamatok különbségének 50 százalékával, hogy a törvény által előírt határidőig (az adóévet követő hónap 30. napja) nem értesítette a belföldi illetőségű vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozását a kamat fizetéséről. Beer Gábor szerint fontos, hogy külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamat esetén nem kötelező megnövelni az adóalapot.
Az iparűzésiadó-bevallással kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tavalyi évről 220 ezer bevallást vártak a határidőig: a késők mulasztási bírság kiszabására számíthatnak, melynek mértéke (hasonlóan az adóhivatal által kezelt bevallásokhoz) magánszemélyek esetében 100 ezer, egyéb adózók esetében 200 ezer forint lehet legfeljebb. A bevallásokban előforduló hibák közül Deli Lajos ügyosztályvezető megemlítette, hogy egyes vállalkozások elmulasztják a bejelentkezést, így feldolgozhatatlan a bevallásuk is. Találkoznak hibásan megadott adószámmal, adóazonosítóval is a vizsgálatok során, mint ahogy a kedvezmények, mentességek jogosulatlan igénybevétele is tipikus hibának számít. A főváros kasszájába a 2003-as év után 117,1 milliárd forint iparűzési adó folyt be, 2004-re várhatóan 134,6 milliárd forintot fizetnek a budapesti vállalkozások. Az adóbevétel tartós bővülését alapozhatja meg, hogy a fővárosban bejegyzett vállalkozások száma az elmúlt években 2-3 százalékkal növekedett, vagyis már nem az agglomerációban keresik a kedvezőbb működési feltételeket.
