Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ekhót a béralap bizonyos százalékának megfelelő mértékben kellene havonta fizetni, s tartalmazná mind a munkaadók, mind a munkavállalók által fizetendő járulékokat. A 25-30 százalékos, egységes kulccsal a munkavállaló (akit ezekben a szakmákban jelenleg legkevésbé munkaviszony jelleggel foglalkoztatnak) csökkentett jogosultsággal ugyan, de biztosítási jogviszonyt kaphatna. Feltétel lehet viszont, hogy csak bizonyos bérösszeg alatt lehessen élni ezzel a lehetőséggel.
Az ekho nem hozna érdemleges megoldást erre a helyzetre, a munkát végzők legalábbis pusztán az ekhótól nem válnak érdekelté a jelenlegi helyzet megváltoztatásában – véli Zara László adószakértő, az adóreform egyszerűsítési munkabizottságának vezetője. Az érintett munkavállalók 80-90 százaléka az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) szerint adózik, ami mindössze 15 százalékos adóterhet jelent. Nem tudni egyelőre, hogy az ekho pusztán a járulékterhek kiváltására szolgálna vagy általánosabb, szélesebb alapú közteherviselésnek felelne meg. Amennyiben az ekhón túl még adót is kellene fizetnie a munkavállalónak, akkor az alacsonyabb evaterhek meggátolhatják a színlelt szerződések tömeges átalakítását.
A foglalkoztatók is csak akkor fognának neki ilyen szerződéseik átírásának, ha ténylegesen éreznék az ellenőrzések fokozását. Egyelőre azonban nem kapkodnak, 2004. január és 2005. február között mindössze 90 vállalkozás jelentett be munkaviszony szerinti foglalkoztatást összefüggésben az idén június végéig élő moratóriummal. A cégek valószínűleg azzal is tisztában vannak, hogy az ellenőrzést végzők létszáma is komoly akadálya annak, hogy valós fenyegetésként éljék meg a közelgő határidőt.
Az adóamnesztia lényege, hogy bizonyos törvényi feltételek teljesülése mellett a munkáltató mentesül az adóellenőrzés során a színlelt szerződés, illetve a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás miatt a terhére megállapított, illetve megállapítandó fizetési kötelezettség alól.
Az előírt feltételek teljesítése esetén az adóellenőrzéskor a színlelt szerződés illetve a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás miatt a munkáltató terhére megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettségről szóló határozat nem hajtható végre. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a munkáltató a színlelt szerződés, illetve a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra (például munkaviszony) vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazza, és a foglalkoztatottakat társadalombiztosítási biztosítottként 2005. június 30-ig nyilvántartásba veszi. Nem kell a fenti feltételeket teljesítenie a munkáltatónak, ha a szóban forgó jogviszony 2005. június 30-ig megszűnt. Ezzel kapcsolatban a munkáltató 2005. július 31-jéig köteles az ellenőrzést végző adóhatóságot értesíteni, ennek elmulasztása a kedvezmény elvesztéséhez vezet. Az adóhatóság a bejelentés valóságtartalmát utóellenőrzés keretében vizsgálja meg.
A KPMG szakértői szerint a fenti kedvezmény nem vonatkozik azokra a színlelt szerződésekre, amelyeket a foglalkoztató 2003. december 31. után kötött, továbbá azokra a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatásokra, amelyek 2004. április 30. napját követően kezdődtek. Ha a bejelentési kötelezettség teljesítése nyomán az adóhatóság törli a munkáltató terhére előírt fizetési kötelezettségeket, akkor sem a színlelt szerződéssel, sem a munkaszerződés nélkül foglalkoztatott magánszemélyek terhére sem tehető megállapítás.
Abban az esetben, ha az adóhatóság 2005. július 1-jéig ellenőrzést nem végez, és az ezután végzett ellenőrzés a 2005. július 1. utáni időszakra a színlelt szerződésekkel, illetve munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatásokkal kapcsolatban nem tesz megállapítást (vagyis az adózó 2005. július 1-ig maga intézkedik a színlelt szerződés „kifehérítése” érdekében), akkor az adóhatóság a 2005. július 1-jét megelőző időszakot e tekintetben nem vizsgálja.
A KPMG tanácsadói arra hívják fel a figyelmet, hogy a törvény szó szerinti értelmezése sokkal szűkebb keretek közt biztosítja az amnesztiát (az amnesztia akadályát képező megállapítások köre nem korlátozódik feltétlenül a színlelt szerződésekre, és nem tűnik ki az időbeli korlát sem a megállapítással érintett időszak vonatkozásában), azonban úgy vélik, a jogalkotói szándék a szélesebb értelmezésre irányult.
