Az 1996-ban módosított devizatörvény, majd a 2001 júniusától hatályos devizaliberalizáció szabad utat nyitott a magyarok külföldi ingatlanbefektetéseinek. Az egyszerűsítések és a korlátok feloldásának eredményeként ma már csupán pénz és elhatározás kérdése egy spanyol, horvát vagy floridai ingatlan megszerzése. A külföldön ingatlant vásárolni kívánók több szempontot figyelembe véve döntenek egy ország ingatlanpiaca mellett. Ilyen például a várható áremelkedés, a bérbeadással elérhető bevétel (ezzel összefüggésben az árfolyam alakulása) vagy a megközelíthetőség. Ha nem is a legfontosabb, de természetesen szerepel a szempontok között az üdülő vagy lakás után fizetendő adó is – mondta lapunknak Görög Áron, a külföldi ingatlanok forgalmazásával foglalkozó Otthon Centrum Holiday Kft. vezetője.
Az amerikai adótörvények szerint a tárgyévet követő április 15-ig kell befizetni az adót. Az adóalapot az ingatlan után befolyt bevételek és az azzal összefüggő kiadások bankszámlaforgalom alapján mért különbsége adja. A sávos adózási rendszer szerint 28,7 ezer dollárig 15 százalék adót kell fizetni, a 38 százalékos, legmagasabb adósáv 299 ezer dollárnál kezdődik. Florida államban külön ingatlanadót is kell fizetni, amelynek éves mértéke az ingatlan értékének 1-2 százaléka.
Horvátországban – ahol az árak évente 15–25 százalékkal emelkednek – vásárláskor az épület értékének 5 százalékát kitevő ingatlanforgalmi adót kell fizetni, s az Adrián az idegenforgalmi idény alatt (június 15-e és szeptember 15-e között) az állandó ott tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyeknek ingatlanforgalmi illetéket kell fizetniük. Az illeték mértéke – 2–7 kuna között van éjszakánként – függ az időszaktól, valamint a település besorolásától. Emellett minden önkormányzat megszabhatja, milyen további adót vet ki a nyaralókra: ennek mértéke 5–10 kuna négyzetméterenként és évente. Horvátországban az értékesítés után csak akkor kell adót fizetni, ha az ingatlant a vásárlástól számított három éven belül és az eredeti vételáránál nagyobb összegért adják el. Ebben az esetben 35 százalékos jövedelemadót kell fizetni a vételi és eladási ár különbözete után.
A 2003-ban az Európai Unió legjelentősebb lakóingatlan-drágulását (17 százalékos áremelkedést) produkáló Spanyolországban új építésű lakások és üdülők után 7 százalékos, használtak után 6 százalékos, üzlethelyiségek és telkek után pedig 16 százalékos adót kell fizetni. Régiónként létezhetnek továbbá speciális adók, de ezek mértéke nem haladhatja meg az 1 százalékot. Horvátországhoz hasonlóan, ha ingatlanunkat a vásárlást követő három éven belül el szeretnénk adni, akkor adóként a vételi és eladási ár közötti különbség 35 százalékát kell leperkálnunk. Ha azonban még a „tervezőasztalról” vesszük meg az ingatlant, akkor az előszerződés akár többször is gazdát cserélhet az ingatlan elkészültéig anélkül, hogy ezt az adót meg kellene fizetnünk.
