Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adótörvények tavaly novemberi módosításának célja a magyarországi filmipar fellendítése, fő eszköze pedig az adókedvezmények új rendszere. Az állam az adó-visszatérítéssel egyrészt a külföldi filmelőállítókat próbálja meg rávenni arra, hogy Magyarországon költsék el a filmre fordítható pénzüket, másrészt a magyar vállalkozásokat filmgyártási befektetésekre ösztönözni, így a magyar és koprodukciós filmek számára többletforrásokat lehet előteremteni. Az elmúlt hónapokban érezhetően megélénkült a külföldi producerek érdeklődése Magyarország iránt, elsősorban az amerikai, angol, német és olasz szakemberek keresik az együttműködési lehetőségeket – mondta lapunknak Sipos Áron, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke, a Focus Film Kft. ügyvezetője. (A szövetség kezdeményezte az adókedvezmény-rendszer bevezetését és segített azt kidolgozni ír, holland és luxemburgi minta alapján.)
Az adójogszabály értelmében az adó-visszatérítés mértéke a magyarországi filmgyártási költségek (előkészítés, forgatás, utómunka a nullkópiáig) legfeljebb 20 százaléka lehet. Ennek forrása a magyarországi gazdasági társaságok befizetése, amelyek az adóalap csökkentése fejében áldoznak ilyen célra. Magyar vagy koprodukciós filmeknél ugyanis – a produkció költségvetésének 20 százalékáig – lehetőség van arra, hogy a „befektető” magyar adózó a filmtámogatás összegével csökkentse társaságiadó-alapját és társasági adóját is, a támogatás évében vagy – döntése szerint – az azt követő három évben. Természetesen itt is érvényesül az adókedvezmény-korlátozás általános szabálya, azaz a kedvezmény összege nem haladhatja meg a fizetendő társasági adó 70 százalékát. A visszatérítést a teljes egészében külföldről finanszírozott, magyarországi bérmunka esetén is igénybe lehet venni.
Vadon Enikő, a KPMG asszisztens adómenedzsere szerint ez a lehetőség várhatóan az idén válik igazán kedvelt adótervezési eszközzé. Eddig ugyanis gátat szabott a rendelkezés alkalmazásának az a feltétel, hogy bizonyos esetben a támogatónak a filmalkotással kapcsolatban vagyoni értékű jogot kellett szereznie, ezáltal áfafizetési kötelezettsége keletkezett és az egyes adózói köröket érintő áfalevonási tilalom miatt mindez összességében többletadóteherként jelentkezett. A mostani módosítással megszűnt az említett jogszerzési követelmény, így minden támogató élhet a kedvező adózási lehetőséggel, illetve immár intézményesített közvetítők is segíthetik a támogatások eljuttatását a filmkészítőkhöz.
Sipos Áron szerint nagy előny egy produkció számára, hogy számíthat az adókedvezményre, ily módon a büdzsé 20 százalékát elő lehet teremteni. Ugyanakkor az államnak is előnyös az adókedvezmény-rendszer, hiszen ez más egyéb adóforrást biztosít: a forgatócsoportok a szállodára, étteremre, díszlet- és helyszínbérletre is költenek, a szolgáltatást nyújtó magyar fél pedig áfát fizet.
Az új rendszer adókedvezménnyel ösztönzi a filmgyártás infrastruktúrájába való beruházásokat is. Azok a társaságok, amelyek legalább 100 millió forintot fektetnek be, az összeg 35–50 százalékának megfelelő adókedvezményt vehetnek igénybe, a földrajzi elhelyezkedéstől függően. (Budapest 35, Pest megye 40, Nyugat-Dunántúl 45, az ország többi része pedig 50 százalékot „ér”. Így például a Demján Sándor és Andrew Vajna nevével fémjelzett etyeki filmstúdió-beruházás előzetesen beharangozott 150 millió eurós költségvetését figyelembe véve 45 százalékos, azaz 17 milliárd forintos kedvezményben részesülhet. A filmgyártási célú építményekre és gépekre az adótörvény kedvező értékcsökkenési leírást tesz lehetővé: az előbbi esetében az amortizációs kulcs 15, míg az utóbbinál 50 százalék.
Sipos Áron szerint az infrastruktúrához kapcsolódó kedvezmények lehetőséget adnak arra, hogy állami szerepvállalás nélkül, magántőkéből épüljenek fel a külföldi és magyar produkciók befogadására és ellátására alkalmas stúdiók. Erre példa az etyekin kívül a pomázi Stern stúdió, valamint ez segítheti majd – a jelenleg privatizáció előtt álló – Mafilm új tulajdonosát is.
