Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sikeresnek ítélte a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramját az MKB Bank és az UniCredit Bank, hiszen mindkét pénzintézet a vállalatok jelentős érdeklődéséről számolt be. Mint azt lapunknak Pásztor Csaba, az MKB Bank befektetési szolgáltatások üzletágának igazgatója elmondta, a rendelkezésre álló keret jelentős részét ki tudta helyezni a hitelintézet, míg az UniCredittől azt a tájékoztatást kaptuk, a nekik megítélt teljes összeget allokálták már. Ez utóbbi pénzintézet egyébként már a keret több mint 60 százalékát lehívta, míg a szerződött keretek alapján fennmaradó hitelösszegek lehívása − a beruházási hiteleket kivéve − szeptember végéig a program előírásainak megfelelően meg fog történni.
Pásztor szerint az eredményességhez az is hozzájárult, hogy az MNB az eredeti feltételekhez képest engedményeket adott a folyósítás és a szerződéskötés határidejénél, illetve átcsoportosíthatóvá váltak a kvóták az első és a második pillér között. Erre már csak azért is szükség volt, mert a második pillérre − ahol a devizahitelek forintra váltásához lehetett forrást igényelni − az MKB Bank tapasztalatai szerint a vártnál kevesebb ügyfél jelentkezett. Hasonlóan nyilatkoztak az UniCreditnél is, ahonnan megtudtuk, hogy amíg az első pillér iránt kifejezetten jelentős érdeklődés volt, a második pillérre már kevesebb igény mutatkozott a cégek részéről. Ennek megfelelően ez utóbbi pénzintézetnél a már megvalósult ügyletek volumene alapján 52 százalék a kiváltás és 48 százalék az új hitelek aránya.
Az, hogy a második pillér iránt kisebb volt az érdeklődés, részben annak is köszönhető, hogy a vállalatok az utóbbi években tudatosan igyekeztek leépíteni devizahitel-portfóliójukat, vagyis sokkal gyorsabban tudtak reagálni a piaci változásokra, mint a lakossági ügyfelek − adott magyarázatot az adatokra Pásztor. Az MKB Bank befektetési szolgáltatások üzletágának igazgatója szerint emellett az is közrejátszhatott, hogy a bank ügyfelei között sok cég produkál devizában (főként euróban) is bevételt, esetleg külföldi a tulajdonosa, magyarán adott a természetes fedezettsége az árfolyam-ingadozásokkal szemben, így az átváltás számára nem jelent vonzó alternatívát.
Az MKB tapasztalatai szerint az ügyfelek elsősorban az exportáló, illetve beszállítói tevékenységet végző cégek közül kerülnek ki, miközben gyakorlatilag minden gazdasági területről érkeztek igénylések. Ugyancsak széles skálán mozog az igényelt hitelösszeg, de a pénzintézethez érkező kérelmek között nagyon sok a viszonylag kicsi, 50−100 millió forintos igény.
Bár a program már a végéhez közeledik, joggal lehet bízni abban, hogy komoly átgyűrűző hatása is lesz, hiszen azok a cégek is átgondolhatják a forrásbevonási lehetőségeiket, amelyek eddig nem vagy kevésbé foglalkoztak ezzel − vélte Pásztor, majd hozzátette, hogy a növekedési hitelprogram hozzájárulhat ahhoz is, hogy a forinthitelek aránya a vállalatoknál is növekedjen a devizában nyújtottakhoz képest. Ez utóbbit nagymértékben segítheti a jegybank folyamatos alapkamat-csökkentése, ráadásul mivel a jelek szerint ennek a folyamatnak még nincs vége, a forinthitelek már árban is versenyképesekké váltak az idegen fizetőeszközben nyújtottakkal szemben. Mindezek következtében, illetve a beruházások jövő évre már várható enyhe növekedése miatt 2014-ben már megállhat a vállalati hitelállomány évet óta tartó csökkenése Magyarországon − prognosztizált az MKB üzletág-igazgatója.
