A júniusi hiány rég volt ilyen alacsony

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A várakozásoknak megfelelően nem elhanyagolható hiányt hozott a június, az 879,8 milliárd forintos államháztartási hiánycél 82 százaléka már teljesült az első félévben − ez derül ki az NGM gyorsjelentéséből. A június rendre deficites, sőt a mostani 162,3 milliárd forint a hatodik havi adatokat nézve kedvezőnek mondható.

A központi költségvetés júniusi bevételei tavalyhoz képest közel 288 milliárd forinttal nőttek, miközben a kiadások 610 milliárd forinttal voltak magasabbak a tavalyinál. A magasabb bevételek hátterében a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint az illetékbevételek állnak, míg a kiadások drasztikus növekedését az NGM hónapról hónapra az önkormányzatoktól átvett oktatási és egészségügyi intézmények működtetési költségeivel magyarázza. Júniusban az átlagnál többet költöttek vagyongazdálkodásra is, kezességbeváltásra, normatív és lakástámogatásokra is. A nettó kamatkiadás (577,7 milliárd forint) így összességében 47,7 milliárd forinttal kedvezőbb az előző év azonos időszakához képest.

A 82 százalékos hiány messze meghaladja az időarányosan elvárhatót − s az elmúlt évek tapasztalatai alapján ilyen magas első félévi hiánnyal nem is lenne teljesíthető a hiánycél − hacsak nem következik be növekedési fordulat vagy nem dönt kiigazításról a kormány. Ám júniusban két csomagot is elfogadott a kabinet, első ízben a kiadásokat csökkentették 93 milliárd forinttal, majd a parlament fogadott el 120 milliárdos adóemelést − ezekkel a döntésekkel és a költségvetésben még meglévő mintegy 200 milliárd forintos tartalékkal hozható az év végi hiánycél újabb megszorítások nélkül. Az időben elfogadott kiigazítással a kormány két legyet üt egy csapásra: a választások közeledtével távolabb kerül az adóemelések emléke, ráadásul egy évközi költségvetési lépés még érdemben befolyásolhatja az éves hiányt − igaz, tavaly volt arra példa, hogy a kormány ősszel fogadott el hasonló programokat.

A költségvetés helyzetéről  felemásan kommunikál az NGM, ezen nem változtatott az év közben bekövetkezett miniszterváltás sem; Varga Mihálynak nem sikerült átláthatóbbá tenni a költségvetési folyamatokat. Az államháztartási kommunikációban is tetten érhető a kettős beszéd: az edp-eljárás alól való kikerülés jegyében az elmúlt hetekben zároltak a kiadásokból 93 milliárd forintot, majd alig pár napja fogadták el a tranzakciós adó, sms-adó és a bankok visszamenőleges tranzakciós adóztatásáról szóló 120 milliárd forintos megszorító csomagot. Eközben a kormány szeptemberre pedagógusbér-emelést tervez és gőzerővel folynak a presztízsberuházások, s közben már a 2014-es választásokra kacsingatva a kormány nagyívű általános béremelést ígér a teljes közszférának, amelynek első lépcsője a 2014. januári, 15 százalékos növelés lenne.