Különlegesség, egyediség, misztikum − ezt sugallják a gasztrodíjak

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Egyre több étterem ismeri fel annak fontosságát, hogy séfjét külföldi szakmai gyakorlatra küldje és figyelje a nagy hírnevű magyar éttermek jó gyakorlatát, akár a fogások elkészítése, akár az alkalmazottak képzése, akár a marketing területén. Ugyanakkor még mindig nem része a magyar gasztrokultúrának, hogy az emberek rendszeresen járjanak étterembe, aminek elsősorban nem anyagi okai vannak, hiszen sokan annyit szánnak mozira, koncertekre − ami szintén luxuskiadásnak számít −, hogy abból akár kéthetente beülhetnének egy-egy jobb vendéglátóhelyre − véli Jókuti András, a havonta immár mintegy 60 ezer látogatást számláló Világevő blog szerzője. Az viszont örömteli változás, hogy olykor még a buszon utazó tinédzserek is arról beszélnek, hogy egy-egy sztárszakács éppen melyik étteremhez igazolt át. Ez a gasztroblogger szerint egyértelműen annak köszönhető, hogy az étkezés divattéma lett. Ehhez hozzájárultak a kereskedelmi televíziók főzőműsorai és az egyre jobb és kiegyensúlyozottabb minőséget kínáló éttermek is, amelyek belátták: minél többen teszik közülük magasra a lécet, annál előbb sikerül visszaadniuk a magyar vendéglátás jócskán megtépázott becsületét. A külföldi gasztroturizmus is fellendülőben van, bár ehhez a jelenleg elérhetőnél több információra és akár olyan turisztikai programokra is szükség volna, amelyek London, Párizs vagy éppen Tokió legjobb éttermeibe szerveznek túrákat. Az internetes közösségi oldalak céges gyűjtőcsoportjai és a blogok is önálló műfajjá nőtték ki magukat. Lehetőséget adnak az azonnali visszajelzésre és gyorsan, olcsón sok emberhez jutnak el − állítja a blogger. Az ő másfél éve indított rétegblogjának csaknem hétezer tagja van a Facebookon, folyamatosan kap ajánlásokat is olvasóitól, és az általa kipróbált éttermek visszajelzései alapján érdemi forgalomnövelő hatása van, ha jót ír valakiről. Rosszat márpedig nemigen ír: ő ugyanis az evés-főzés kérdését csakis pozitív oldalról közelíti meg. A cél az, hogy élményeket közvetítsen, nem pedig az, hogy pellengérre állítson embereket, helyeket. A magyar gasztronómia továbbra is nagyon fővárosközpontú, a vidéki sztáréttermeknek nehéz dolguk van − hívja fel a figyelmet Jókuti András. Állítását sok tényező támasztja alá.

Az Onyx és a Costes megtartotta korábban szerzett Michelin-csillagát, az Arcade Bistro, a Bock Bisztró és a Csalogány 26 pedig ismét Bib Gourmand étterem minősítést kapott, a 21-nek azonban nem sikerült megtartania a kitüntető címet. Helyette idén a Vár: A Speiz étterem szerepel a Michelin Main Cities of Europe 2012 kiadványában az e kategóriában ajánlott budapesti helyek között. A lista egyébként világszerte 3600 intézményt − ebből 2100 éttermet és 1500 szállodát − ajánl. Közép-Kelet-Európában egyelőre csak Budapesten és Prágában van Michelin-csillagos étterem.

Más, mint bármi más

\"A marketing nagy kihívása, hogy megkülönböztessük vállalkozásunkat a versenytársaktól, és olyan tulajdonságokkal büszkélkedhessünk, amelyekkel a konkurenseink nem rendelkeznek. A vásárlók felé történő kommunikáció egyik alappillére, hogy olyan imázst és bizalmat próbáljunk kialakítani, amely jó érzést, emocionális kötődést vált ki azokból, akik találkoznak az üzenettel. A különböző toplisták és elismerések, de még a munkatársak végzettségét igazoló diplomák is ezt a célt szolgálják a kommunikáció során. A Michelin-csillag esetében az érték kézzelfogható: magas presztízsű megkülönböztetést jelent. A szerkesztők különösen híresek arról, hogy szűkmarkúan bánnak az elismerésekkel, így különösen értékes a díj. A kontinensen jelenleg csupán 15 háromcsillagos étterem található, belekerülni ebbe az élcsapatba önmagában jó piaci pozíciót és különleges identitást jelent. Ezt a tapasztalatok szerint a célközönség és a szakma is pozitívan díjazza, aminek hosszú távon a vendégszámban és a profitban is mérhető eredménye van\" − emeli ki Miklovicz Norbert marketing-tanácsadó. Érdemes is erre építkezni: a fogyasztónak azt kell éreznie, hogy valamiért kiváltságos helyzetbe került, olyan helyen étkezik, ahol a séfek és pincérek valami olyat tudnak, amit a világon nagyon kevesen.

A Michelin kiadója szerint egyre több tudatos fogyasztó használja a Michelin kiadványát, és választ többek között a Bib Gourmand kategória alapján megfelelő ár−érték aránnyal rendelkező vendéglátóhelyet. A igazi nagy publicitást azonban változatlanul a csillag jelenti. A gasztrokritikusok sokféle éttermet vizsgálnak: kicsit és nagyot, drágát és olcsóbbat, ezek között pedig lehetnek kiválóak, anélkül hogy olyan kivételes luxushellyé váljanak, amely a háromcsillagos éttermeket jellemzi. Nem csak a Michelin-katalógus segít eligazodni a gasztronómia hazai útvesztőjében. Több kiadvány, toplista is rendelkezésre áll azoknak, akik előzetes szakmai minősítés alapján szeretnének beülni valahova egy különleges ebédre, vacsorára.

Hentes a neten

A Michelin európai kalauzához hasonlóan rendszeresen jelennek meg olyan kiadványok, amelyek gasztronómiai ajánlásokat tesznek − köztük a Dining Guide vagy éppen az Alexandra könyváruház étteremkalauza. \"A listán lenni nemcsak szakmai elismerés, de a hírverés komoly reklámértéket is képvisel − mondja a szakember. − Persze, ahogy egy ilyen díj nem jár azonnali árbevétel-növekedéssel, hosszú távon azonban mindenképpen megéri, hiszen a hely szélesebb körben lesz ismert. Az sem mellékes, hogy nemcsak az étterem, hanem az ott dolgozó séf is komoly hírnévre tesz szert. Az ilyen szakemberek útját a szakma követi, és már-már a profi futballistákhoz hasonló hírveréssel jár, ha valamelyikük éttermet vált\" − mondja Miklovicz Norbert.

Ami pedig a gasztronómia iránt fogékony vendégeket illeti: nekik számos más fórum is segít eligazodni. A nagyközönség egyre több tematikus gasztroblogot olvashat neves hazai és külföldi sommelier-ktől, szakácsoktól, séfektől, vagy akár csak lelkes amatőröktől, akikből persze lassan komoly hozzáértő szakemberek is válhatnak. A közösségi oldalakon pedig még azt is megnézhetik, hogy melyik barátjuk, ismerősük tartozik kedvenc éttermük törzsközönségéhez, illetve ajánlásokat kaphatnak újak kipróbálására. Egyre több vendéglátóhely fordít figyelmet arra, hogy folyamatosan frissítse oldalát például a Facebookon, és a színes, szórakoztató, programajánlókkal telezsúfolt üzenőfalnak általában meg is van a hozadéka: akad olyan fővárosi zöldséges, amelynek csaknem 3500 tagú internetes rajongótábora van. A közelmúltban pedig megalakult a Hentesnél Evők Baráti Köre is, amely szintén közel kétezer embert ér el a közösségi oldal segítségével.

Annál is inkább nagy az ilyen csoportok jelentősége, mert a gasztronómiai termék − sok más iparágéval ellentétben − nem kipróbálható, marketingje tehát ebből a szempontból speciális. Egyre nagyobb a szerepük az ajánlásoknak, a szóbeszédmarketingnek és a különböző díjaknak, szakmai elismeréseknek. A gasztronómia ráadásul azért is speciális terület, mert mindennapi megfelelést követel. Egy nyűgös, motiválatlan séf és az emiatt elrontott fogás pár nap alatt nagyon sokat tud rombolni a korábban felépített hírnéven.