Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kínában éves csúcsra, 53,1 pontra emelkedett márciusban a hivatalos beszerzésimenedzser-index (PMI) a megelőző havi 51 pontról, az USA-ban pedig az elemzők által várt 53 pont helyett 53,4 pontra emelkedett a főindex, ami februárhoz képest egy százalékpontos javulást jelent. A tengerentúli adatokkal szemben az eurózónában az egyébként is zsugorodást jelző 48,7 pontos márciusi adatot második olvasatában erőteljesen lefelé, 47,7 pontra korrigálta a Markit piackutató, amely az egyes tagállamok vonatkozásában is korrigálta előzetes adatait.
Az 50 pont alatti PMI a feldolgozóipari teljesítmény szűkülését jelenti, ám ennek statisztikai megbízhatósága esetenként megkérdőjelezhető. Kínában például rendre feltűnően mást mutat az HSBC és a Markit közös indexe, mint a hivatalos központi adat. A két felmérést más statisztikai minta alapján végzik: az előbbiben több mint 400 kisebb, de exportra termelő vállalat üzleti hangulatát mérik, utóbbiban kétszer ennyi céget térképeznek fel, amelyek között felülreprezentáltak az állami kézben lévő, hazai piacra termelő mamutvállalatok. Az HSBC legutóbbi PMI-je meredek csökkenést mutatott, a februári 49,6 pontról 48,3 pontra, ezért tegnap a piac sem tudta elsőre lereagálni, hogy az éves csúcsra került hivatalos PMI mit jelent. Például az adatra legérzékenyebb ausztrál tőzsdeindex először 1 százalékos pluszba került, de zárásra visszaesett a negatív tartományba.
Az eurózónán belül nagy bajokra utalnak a konjunktúraadatok. A nagyobb gazdaságok közül Franciaország okozott kellemetlen meglepetést, ahol az előzetesen becsült 47,6 pontról 46,7 pontra rontották a mutatót, míg Németország esetében szerény fölfelé történő korrekciót hajtottak végre: 48,1 pontról 48,4 pontra, igaz, ez így is csökkenést jelez. A legtöbb eurózónabeli gazdaság képtelen meglovagolni a távol-keleti kereslet élénkülését: a nagyobb ipari kapacitással rendelkező tagországok közül csak Írországban és Ausztriában maradt 50 pont fölött a mutató, míg a periféria országaiban továbbra is akut válságtól szenvednek a kisvállalatok, Görögországban például már a márciusi 41,3 pont is háromhavi csúcsnak számít. Az eurózónán kívüli uniós tagországok viszont jobban teljesítenek a centrumországoknál, itt elsősorban Magyarország és Csehország okozott kellemes meglepetést, míg Lengyelország, amely relatíve nagy belső felhasználásának köszönhetően hagyományosan anticiklikus módon illeszkedik a külső konjunktúrához, most 50 bázispont közelében tanyázik.
Vegyes kép bontakozik ki, ha a belső piaci méretük alapján csoportosítjuk az országokat, hiszen a két legnagyobb gazdaság, az USA és Kína esetében is elsősorban a hazai értékesítések segítették a javuló teljesítményt, de ugyanez már nem volt igaz sem az eurózónára, sem pedig az említett Lengyelországra. Amerikában a munkaerő-piaci alindex húzta fel a mutatót, míg az új megrendelések és az értékesítés alindexek esetében csökkenés történt. Hasonló képet mutat Kínában egyébként mind a két PMI-mutató: az export ereje, a beruházási aktivitás és a kiskereskedelmi értékesítés lassul, de a belső felhasználás javul. A távol-keleti exportkilátások szempontjából rossz hír, hogy elmaradt a várakozásoktól a japán üzleti hangulatot mérő első negyedéves Tankan index.
