Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ingatlanfejlesztő 2005 augusztusában vásárolt a vidéki város önkormányzatától egy méretes telket 196 millió forintért, hogy azon bevásárló- és szórakoztató központot építsen. Az eladó szavatolta, hogy a területen felépíthető az, amire a telket a fejlesztő vásárolta, és hogy nincs olyan jogszabályi vagy más körülmény, amely a megvalósítást korlátozná, illetve gátolná. A szerződés egyik pontjában külön kiemelték, hogy az ingatlan nem áll sem helyi, sem országos műemléki védelem, illetve régészeti feltárási kötelezettség alatt. Amikor egy évvel később a fejlesztő építési engedélyt kért, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - mint szakhatóság - úgy nyilatkozott, hogy az ingatlan régészeti lelőhely, ezért a beruházás csak az ehhez kapcsolódó munkálatok - a próba- és megelőző feltárások - befejezése után kezdődhet el. A vevő erre felszólította az önkormányzatot, hogy kösse meg a régészeti feltárásra - saját költségén - a szerződést. Az önkormányzat közölte, hogy neki az egészhez semmi köze, mire a vevő - immár 2008 novemberében járunk - elállt a szerződéstől, és visszakérte a vételárat, annak a kamatait, továbbá az addigi költségeit: a 196 milliós vételáron és annak kamatain felül 112 millió forint és 56 ezer euró, hibás teljesítéssel okozott kár megfizetését kérte az önkormányzattól. Miután az eladó nem fizetett, a vevő perre ment. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mivel véleménye szerint az eladó a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítésére - felróható magatartása hiányában - nem kötelezhető, a jogszavatossági szabályok pedig ebben az esetben nem alkalmazhatóak. A másodfokú bíróság viszont hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és új eljárásra utasította az első fokú bíróságot. Az indok: az önkormányzat az adásvételi szerződést hibásan teljesítette, mivel az ingatlan régészeti feltárási kötelezettség alá esik. Az eladó kártérítési felelőssége - a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben - a vevőnél felmerült károkért fennáll. Ez ellen az ítélet ellen kért felülvizsgálatot az önkormányzat a Legfelsőbb Bíróságtól. Arra hivatkozott, hogy a város rendezési tervéhez - az eladás előtti évben - hatástanulmányt készíttetett egy külső céggel, amely nem jelezte azt, hogy az adott telek régészeti lelőhely. A cég pedig arra hivatkozott, hogy ő a rendezési tervhez, nem pedig adásvételhez készítette a tanulmányt. Az egyikükben sem merült fel, hogy esetleg meg kellett volna nézni a lelőhelyek közhiteles nyilvántartását. A legfőbb bírói fórum elutasította a kérelmet, és hatályában fenntartotta a másodfokú bíróság ítéletét. Kifejtette, hogy az adatokból megállapítható: az önkormányzat megalapozatlanul jelentette ki az adásvételi szerződésben azt, hogy az eladott ingatlan nem áll régészeti feltárási kötelezettség alatt, mivel ebben az időben a telek már régészeti lelőhelyként szerepelt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvános és hiteles hatósági nyilvántartásában. Ezért ezt a tényt az eladónak fel kellett volna tüntetnie az ingatlan-nyilvántartásban is. A felülvizsgálati határozat dátuma 2011. január. A vételár kamatairól, illetve a kártérítés összegéről ezután kezdi majd a tárgyalást az elsőfokú bíróság.
