Donald Trump és C.C. Wei, a tajvani Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) elnök-vezérigazgatója a Fehér Házban jelentették be a világ legnagyobb chipgyártójának 100 milliárd dolláros amerikai beruházását március 3-án, amely három új chipgyár, két fejlett csomagolási létesítmény és egy kutatás-fejlesztési központ építését foglalja magában Arizonában.

Ez az összeg a TSMC eddigi 65 milliárd dolláros amerikai beruházását 165 milliárd dollárra, (az éves magyar GDP közel 80 százalékára szerk.) növeli, „ami az Egyesült Államok történetének legnagyobb külföldi közvetlen beruházásává teszi.” 

A TSMC a globális félvezetőgyártás egyik legfontosabb szereplője, mivel kulcsszerepet játszik a globális technológiai ellátási láncban. A TSMC nem gyárt saját félvezetőtermékeket, hanem bérgyártóként működik.

80-90 százalékos piaci részesedés

A csúcstechnológiás chipek gyártásában (5 nm-es és fejlettebb technológiák) 80-90 százalékos  piaci részesedéssel bír. Ezek a chipek kulcsfontosságúak az olyan iparágak számára, mint az okostelefonok, az adatközpontok, az AI, az autóipar és a kvantumszámítástechnika.

Az Apple, AMD, Nvidia és Qualcomm legfejlettebb chipei mind a TSMC gyáraiban készülnek. A vállalat ügyfelei nem tudnának könnyen más gyártóhoz fordulni, mivel a chipgyártás rendkívül összetett és költséges folyamat.

Tajvan, ahol a TSMC központja és legfejlettebb gyárai találhatók, az amerikai-kínai versengés egyik kulcsfontosságú helyszínévé vált. Az USA igyekszik csökkenteni Kínától való technológiai függőségét.

Donald Trump amerikai elnök köszönti C. C. Wei-t, a TSMC elnök-vezérigazgatóját, miközben bejelentést tesznek a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) befektetéséről a Fehér Ház Roosevelt termében Washingtonban, az Egyesült Államokban, 2025. március 3-án. REUTERS/Leah Millis
Donald Trump amerikai elnök köszönti C. C. Wei-t, a TSMC elnök-vezérigazgatóját, miközben bejelentést tesznek a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) befektetéséről a Fehér Ház Roosevelt termében Washingtonban, az Egyesült Államokban, 2025. március 3-án.
Kép: Reuters, Leah Millis

Donald Trump első elnöksége alatt az amerikai kormányzat már nyomást gyakorolt a TSMC-re, hogy létesítsen gyárat az Egyesült Államokban, amit a vállalat végül 2020-ban be is jelentett Phoenixben, Arizonában. A Biden-adminisztráció tovább növelte az USA támogatásait: az amerikai kereskedelmi minisztérium 6,6 milliárd dollár vissza nem térítendő támogatást, valamint legfeljebb 5 milliárd dollár kedvezményes hitelt ítélt meg a TSMC-nek az arizonai gyárépítések finanszírozására.

Így az eredetileg 12 milliárd dolláros beruházást (amely 5 nanométeres chipeket gyártott volna) a vállalat 40 milliárd dollárra növelte, bejelentve egy második gyár építését is ugyanazon a helyszínen. Az első üzem 4 nanométeres, míg a második 3 nanométeres chipeket fog gyártani Phoenixben, Arizonában.

„Az amerikai félvezetőgyártás erősítése azonban nem minden szempontból előnyös Tajvan és a TSMC számára. A vállalatnak versenyképesnek kell maradnia az USA-ban is, ám az arizonai építkezés komoly kihívásokkal indult: a munkaerőhiány, a magasabb építési költségek és az alapanyagárak növekedése miatt jelentős csúszások léptek fel” – hangsúlyozta érdeklődésünkre Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa. 

Tajvan számára a modern iparban betöltött kritikus szerepe egyben stratégiai biztonságot is jelent. A közvélekedés szerint a nyugati világ azért is érdekelt Tajvan védelmében, mert a TSMC kulcsfontosságú az ellátási láncok szempontjából. Ezt a koncepciót nevezik „szilíciumpajzsnak” a nemzetközi politikában. A termelés egy részének Amerikába helyezése viszont gyengíti ezt a védelmi mechanizmust. Sokan az arizonai gyárépítést – különösen a második fázis csúszását – ennek a tényezőnek is tulajdonítják

– fűzte hozzá a térség szakértője, akitől ennek kapcsán azt is megkérdeztük, hogy miért történik akkor mégis ez a hatalmas beruházás?

A Trump-adminisztráció ugyanis januárban kilátásba helyezte, hogy vámokat vet ki a tajvani termékekre is. Ez meglepő lépés lenne, hiszen a TSMC fejlett chipgyártásban betöltött monopolhelyzete miatt az amerikai vállalatok fizetnék meg a vámok miatti többletköltségeket.

„Az elmúlt hetek fejleményei – Trump vámpolitikája Mexikóval, Kanadával és Kínával szemben, valamint az amerikai szövetségi kapcsolatok átalakulása – arra késztették Tajvant, hogy engedményeket tegyen. Ebben a TSMC-nek is szerepet kellett vállalnia”

– fogalmazta meg Eszterhai Viktor.

A TSMC logója a tajvani Hszincsuban található TSMC Innovációs Múzeumban 2024. május 29-én. REUTERS/Ann Wang/File Photo
A TSMC logója a tajvani Hszincsuban található TSMC Innovációs Múzeumban 2024. május 29-én. 
Kép: Reuters, ANN WANG

Így jutunk el az USA történetének legnagyobb külföldi közvetlen beruházásához. A TSMC folyamatban lévő és megígért befektetése összesen 165 milliárd dollárra rúg. Ez a magyar gazdaságtörténet legnagyobb, potenciálisan 7 milliárd dollárt meghaladó CATL-beruházásának is több mint 20-szorosa!

Mennyire érdemes komolyan venni a bejelentést?

Jó példa rá, hogy a gyárépítés nem gyors folyamat: a 2020-as bejelentést követően a TSMC arizonai gyárának első fázisa is csak négy és fél évvel később kezdte meg a termelést. Ráadásul még a két másik gyár is építés alatt áll, amelyek az optimista becslések szerint legkorábban 2028-ra, illetve 2030-ra készülnek el. Tekintettel az első fázis csúszásaira, egy későbbi befejezés sem kizárt.

A plusz 100 milliárd dolláros befektetésből biztosan kevés fog megvalósulni Trump-ciklusában. A bejelentés most elsősorban politikai jelentőségű: az új kormányzat narratíváját erősíti, amely az amerikai gyártás növelését, a vállalatok biztonságának fokozását és az USA gazdasági erejének demonstrálását célozza

– vélte a szakértő, aki szerint emellett csökkentheti az esélyét annak, hogy az új amerikai kormányzat közvetlen nyomást gyakoroljon a TSMC-re és Tajvanra. Aztán pedig még sok minden történhet.

A tajvani bejelentés így leginkább az „okos lány” meséjére emlékeztet: a TSMC hozott ajándékot a királynak, meg nem is

– tette hozzá Eszterhai Viktor.

Einstand! Lesöpri a padlást Trump, ám még ez is kevés lehet

„Egy napon, amely talán soha nem jön el, kérni fogok tőled egy szívességet” – hangzott el „A keresztapa” című filmben. Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint most úgy tűnik, ez a nap mindenki számára egyszerre érkezett el.

Kapcsolódó