A brüsszeli testület tájékoztatása szerint "a társaságiadó-reformmal kapcsolatos átfogó csomagba beemelt közös konszolidált társaságiadó-alap (kkta) könnyebbé és olcsóbbá teszi az üzleti tevékenységet az egységes piacon, és egyúttal az adóelkerülés elleni küzdelem hasznos eszközeként szolgál".

A kkta bevezetésével a vállalkozások első ízben kapnak uniós szinten egységes szabálykönyvet az adóköteles nyereségük kiszámítására vonatkozóan. Az új rendszer kötelező lesz a multinacionális vállalatcsoportokra nézve, biztosítva, hogy az évi 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező cégek a nyereségük tényleges keletkezési helyén adózzanak. Ez arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy tevékenységüket hitelfelvétel helyett sajáttőke-bevonással és a piaci lehetőségek kiaknázásával finanszírozzák. A közös konszolidált társaságiadó-alap emellett a várakozások szerint az innovációt is támogatni fogja, teljes körű alkalmazása esetén 3,4 százalékkal is megnövelheti a beruházások teljes összegét az Európai Unióban.

A kkta előnyösebbé teszi az egységes piacot a vállalkozások számára, amelyeknek immár elég lesz egyetlen szabályrendszert alkalmazniuk, és valamennyi uniós tevékenységük vonatkozásában egyetlen adóbevallást benyújtaniuk a hazai adóhatósághoz. A cégek ráadásul könnyebben tudják majd elindítani külföldi tevékenységüket.
A bizottság a mielőbbi előrelépés érdekében a kkta gyakorlati megvalósítását egy könnyebben kezelhető, kétlépcsős folyamatra bontotta. A közös adóalapról rövid időn belül megállapodás születhet, hogy elérhetővé váljanak a legfontosabb előnyök a vállalkozások és a tagállamok számára. Röviddel ezután kerülne sor a konszolidáció bevezetésére, aminek nyomán a rendszer kínálta valamennyi előny megvalósulna - olvasható az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által kiadott közleményben.

Brüsszel a kettős adóztatással kapcsolatos uniós viták rendezésének továbbfejlesztésére is javaslatot tett, a szakértők meglátása szerint ez ugyanis jelentős akadályt gördít a vállalkozások útjába, aláássa a kiszámíthatóságot, valamint szükségtelen kiadásokkal és pénzforgalmi problémákkal jár.

"Az adópolitikát a gazdasági növekedésre és a társadalmi igazságosságra vonatkozó uniós célkitűzések szolgálatába kell állítanunk. A ma bemutatott javaslatok célja a növekedés és a beruházások élénkítése, a vállalkozások támogatása és a méltányosság biztosítása" - hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, a bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke.
Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi uniós biztos szerint "a pénzügyminisztereknek friss szemmel kell megvizsgálniuk ezt az ambiciózus és korszerű csomagot, amely a 21. század követelményeinek megfelelő, jól megalapozott adórendszert hoz létre".