Ezért mentek csődbe a napelemes cégek Magyarországon

A napelemes pályázatok bonyolultsága és az elszámolás elhúzódása miatt az utolsók között vagyunk a kontinensen a megújulóenergia-termelésben – világított rá a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke az Economx podcastjában. Kiss Ernő szerint ráadásul a kivitelező cégek egy jelentős része kiszorult az újabb pályázatokból, de voltak, akik csődbe is mentek az elmúlt években, mert egyszerűen nem fizették ki őket időben.

A január 15-én indult Napenergia Plusz pályázat sem plusz kormányzati forrás bevonását jelenti, pusztán egy 2021-es pályázat folytatása, kevésbé jó anyagi feltételek mellett, mondta el a szövetség elnöke. Kiss azt is hozzátette:

felére csökkent a kivitelezésre pályázó cégek száma, mivel a beruházások megelőlegezése a kkv-k számára nem gazdálkodható ki.

Előzetesen is nagy érdeklődésre számítottak, arra viszont nem, hogy az központi informatikai rendszer nem bírja a terhelést, így az előregisztrációs folyamat akadozott. Ennek ellenére is meghaladta a 17 ezret a pályázók száma, ez ugyanakkor nem jelent automatikusan sikeres pályázatot, ráadásul a számítások szerint 15400 pályázatra elegendő a keretösszeg.

Érdemben változhat még ebben az évben a tavaly módosított elszámolás, miután a kormány elvi támogatásáról biztosította a szövetséget egy új rendszer kidolgozásában. Az új struktúra értelmében nem köteleznék a háztartásokat arra, hogy bruttó 5 forintos áron értékesítsék a többlettermelést, azt piaci áron kereskedő szolgáltatóknak is eladhatják majd, ugyanakkor ennek a részletszabályozására még várni kell.

Kiss Ernő felhívta a figyelmet arra, hogy mindenki gondolkodjon el a telepítésen, aki elképzelhetőnek tartja a rezsicsökkentés megszűnését, vagy átalakítását a közeljövőben.