Grád Ottó szerint hiba volt ragaszkodni a 480 forintos hatósági árhoz, amikor az több száz forinttal elszakadt a piaci valóságtól, hiszen ezzel az üzemanyag import gyakorlatilag kivitelezhetetlenné vált. Ez nem pusztán az ellátás bizonytalanságához vezetett, de évtizede működtetett vállalkozások mentek tönkre, váltak fizetésképtelenné, vagy kerültek kilátástalan helyzetbe. Bár a nagy kúthálózatoknak kellett a legmélyebben a zsebünkbe nyúlni, mégis a fő károsultak a családi vállalkozásban működő töltőállomások tulajdonosai voltak.

Grád Ottó szerint közel sem igaz, hogy hazánkban lenne a legmagasabb az üzemanyagok ára,

de azt elismerte, hogy több olyan különadó is terheli a kiskereskedelmi árat, amelyek kivezetésével konszolidálni lehetne az árakat.
A benzin árát az aktuális árfolyam és a benzin világpiaci ára határozza meg, az, hogy erre még mi rakódik rá pluszban az adópolitikán és az aktuális gazdasági tényezőkön múlik, ráadásul a forint árfolyamának változása is bizonytalanná teszi, nagyban befolyásolja az üzemanyag árát.
Már éppen kezdett magához térni a piac, amikor az orosz-ukrán háború kitörésének apropóján megváltozott a piaci helyzet. Az uniós szankciók hatására csökkent az importkínálat, érdemi kereslet csökkenés nélkül. Ennek hatása egyértelmű volt, drágulás következett be, különösen a gázolaj piacon, valamint egész Európában szűkössé vált az ellátás.

Hiába a hangzatos szalagcímek, ha nem történik drámai változás, akkor nem fog elfogyni a dízel üzemanyag.

Ez ugyanakkor hangsúlyozottan csak a jelenlegi fogyasztási szintek mellett igaz. A háború miatt ráadásul a teljes európai piacnak nehézkesebb és drágább az import. Grád Ottó végül is optimista a kutakon tapasztalható árak miatt, ugyanis a nemzetközi trendek egyértelmű, ha nem is hatalmas árcsökkenésre utalnak.