Cseh Tibor szerint elképesztő, hogy a mai napig nem született olyan uniós szabályozás, ami kimondaná, hogy az unión kívülről érkező élelmiszerre, vagy azok alapanyagaira ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint az európai gazdákra.
Teljesen természetes, hogy a fogyasztók érzékenyek az árakra, de nincsenek tisztában azzal, hogy sok termék esetében felmerülhet, hogy egészségtelen.
Ugyanakkor néhány termék esetében még rosszabb a helyzet, hiszen kiváló minőségű magyar méz piaca drasztikusan lecsökkent, köszönhetően a Kínából származó silány utánzatnak, amit ráadásul magyar mézzel javítanak fel és árulják európai termékként nyugaton.
Hasonló a helyzet az ukrán gabonával, ahol évtizedek óta betiltott növényvédő szereket használnak, majd magyar gabona hozzáadásával teszik elfogadható minőségűvé.
A hazai mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy minden harmadik gazda nyugdíjas korú és 60 év körül van az átlagéletkor, ugyanakkor a gazdaság átadásának folyamatát olyan mértékben leegyszerűsítették, hogy nem maradt adminisztrációs akadály.
A következő időszakban ráadásul komoly plusz forrásokhoz is juthatnak azok a gazdaságok, ahol megvalósul a generációváltás.
Bár a magyar mezőgazdaság képes lenne 18-20 millió embert ellátni, tisztán agroökológiai szempontból, de tisztában kell lenni, hogy a jelenleg művelt 5,5 millió hektáros termőföld terült jelentős részén gabona termesztés zajlik, ráadásul az sem kellő hatékonysággal.
Podcast az Economx-en, válogatás a korább epizódokból:
- Nógrádi József: Az elmúlt 30 év legnagyobb bűne volt, hogy megszűnt a szakmák tisztelete
- Vonzó a lakáshitel, csak nem ilyen kamattal – Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu vezetője
- Nem csak a gyermeket vállaló családok kapják a támogatást