Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pozitív hangvételű félidei, értékelő jelentést adott ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF – a világjárvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó pénzügyi forrás) eredményeiről az Európai Bizottság.
A jelentésben az uniós testület rendkívül pozitívan értékeli az elmúlt három évet.
Való igaz, amelyik tagország kapott az RRF pénzekből, az gyorsabban, könnyebben reagál az új kihívásokra, de sok tagállam még egyetlen euróhoz sem jutott hozzá.
A jelentés szerint a helyreállítási alap hatékonyan támogatja az Európai Unió gazdasági fellendülését. Úgy fogalmaznak, a gyorsreagálású pénzügyi alap hatékony eszköznek bizonyult, amely segíti a tagállamokat az új kihívások kezelésében. A hivatalos statisztikákból leginkább az látszik, hogy amelyik tagállam hozzájutott a forrásokhoz, azt segíti gazdasági pozíciói javításában, ám akik nem részesültek még a finanszírozásból, azokat nagy hátrány éri. Ez nemcsak Magyarországon érinti, számos tagállam van, amelyik jelenleg is fut a források után, a szinte teljesíthetetlen bizottsági előírások miatt.
Az értékelés kiemeli, az elért eredményekkel összhangban az RRF keretből már 225 milliárd eurót folyósítottak a tagállami gazdaságok támogatására. Ez hatalmas összeg, de a teljes 723 milliárd eurós keret mindössze 32,1 százaléka. Tehát, a felhasználási időszak feléig mindössze a keret kicsit több mint egyharmadát tudták lehívni a tagállamok.
A tavalyi év végéig tervezett munka háromnegyede “elkészült”. Pontosabban a jelentés úgy fogalmaz, hogy a 2023 végéig megvalósítani tervezett tagállami tervekben meghatározott mérföldkövek és célok mintegy 75 százalékát a Bizottság már teljesítettnek értékelte, illetve a tagállamok már teljesítettnek jelentették.
A Bizottság szerint a kapcsolódó hitelek finanszírozási szempontból jelentős költségelőnyökkel járnak a hiteligényt benyújtott tagállamoknak, ezen hitelek a szuverén hitelfelvétellel szemben 13-38 százalék közötti beruházási megtérülési mutatóval rendelkeznek. Összeségében ez azt mutatja, hogy a közös európai hitelfelvétel hatékonyabb, mint a tagállami.
Miért volt szükség a győzelmi jelentésre?
Egyrészről a hamarosan leköszönő Bizottság és az újraválasztására készülődő Ursula von der Leyen nem engedheti meg magának, hogy az elmúlt évek teljesítményét ne értékeljék pozitívan. Másrészről az RRF eddigi végrehajtásának sikersztoriként való prezentálása, előkészítheti azt, hogy a következő hétéves költségvetésre (MFF) vonatkozó bizottsági javaslatban erre hivatkozva akár jelentősen át lehessen alakítani az uniós programok tervezési és végrehajtási logikáját. Ezáltal rugalmasabbá és szabályozottabbá tehessék az uniós források folyósítását, azaz még inkább centralizálni lehetne a rendszert. Ráadásul a program sikere elméleti alapon támaszthatja alá a közös uniós hitelfelvétel szükségességét. Ami talán a legfontosabb, hogy az értékelés szerint jelenleg nem indokolt az RRF-rendelet módosítása.
Milyen hatása lesz ennek Magyarországra?
Az Európai Bizottság szerint, mivel nem indokolt az RRF-rendelet módosítása, ezért nem kerül most elő a 2026. év végi elszámolási időszak meghosszabbítása sem.
Tehát, Magyarországnak a megmaradt időkerettel kell gazdálkodnia. Ez nyilvánvalóan negatív fejlemény, hiszen így nagyon rövid időintervallum áll majd rendelkezésre az RRF-tervben meghatározott fejlesztések megvalósítására.
Továbbá várhatóan az ősszel/jövőre beinduló költségvetési tárgyalásokkor és a végrehajtási szabályok kialakításánál az RRF szabályok és logikák lesznek az irányadó “jó gyakorlat”. Ez azt vetíti előre, hogy az Európai Unió a jövőben megtartaná a közös hitelfelvétel lehetőségét, ami ellentétes a magyar kormány álláspontjával.
Szerző: Tieger Endre, az EuroAtlantic Tanácsadó Zrt. elemzője
