A banki finanszírozás 2008 óta Európa-szerte beszűkült, ezért a kisebb, dinamikus cégek forrásigényes terveinek megvalósítására a tőkepiac lehet az egyetlen működőképes alternatíva. Lényege, hogy a múlt helyett a jövőt finanszírozza, így nem a vagyoni fedezetet, hanem a jó üzleti tervvel és az eddig bejárt pálya eredményeivel alátámasztott növekedési potenciált igényli. Az általános piaci aktivitás mégis minimális, a kötvénypiaci kínálat szűk, a papírok pedig igen korlátozott befektetői forrásért versenyeznek.
A hazai magánbefektetők úgy érzik, számukra többszörösen is beszűkült a tér, mintha a tőkepiac csak a blue chip cégek osztalékfizető részvényeiből és néhány feltörekvő cég negatív példájából állna, pedig nem erről van szó. A tőkepiaci szabályozásunk nem különbözik a fejlett európai országokétól, mégis, a legtöbb piac a miénknél nagyságrendekkel likvidebb, mert több a megtakarítás, a befektethető tőke, a tőkepiaci kínálat, így néhány negatív történet, ami minden piacon előfordul, nem uralja az általános hangulatot.
A fejlődés érdekében nagyon fontos lenne, ha minél több növekedésre képes cég indulhatna el a tőkepiaci finanszírozás felé, amelynek fontos lépése a kötvénykibocsátás. Igaz, ezt nem a legkisebb, a mindennapi működés problémáival küszködő kisvállalkozásoknak találták ki, hiszen kell hozzá bevált üzleti terv, stabil, nyereséges működés, múltbéli növekedés és jelentős további bővülési potenciál, professzionális vállalkozásirányítás és az adott iparágban tapasztalt szakemberek. Mivel azonban egy kötvénykibocsátáshoz csaknem tőzsdei szintű transzparencia szükséges, a stabilan működő középvállalatok vagy a jövőbeli tőzsdeérettségre tudatosan készülő kisvállalatok a kötvénypiaci és a tőzsdei belépésre, hozzánk hasonlóan, akár egy egységként is tekinthetnek.
A tőkepiaci jelenlétet komolyan kell gondolni, és hosszú távra tervezni. Egyrészt, a tőkepiaci rajt befektetést igényel: a rendszerszintű, működési és pénzügyi átláthatóság biztosítása, a tervezett tranzakciókhoz kapcsolódó partnermegállapodások, a befektetői kapcsolatrendszer felépítése és ápolása a korábbi működéshez képest extra ráfordítás, amelynek eredményeit nem érdemes veszni hagyni. Másrészt, mindezek után lépésenként kell felépíteni a cég iránti általános befektetői bizalmat, amelynek hosszú távú megtartása lehetőséget ad arra, hogy a jövőben is nyitva álljon az út a jó üzleti lehetőségek kihasználásához szükséges forrásbevonás előtt.
A jelenlegi piaci környezet nem könnyíti meg a kibocsátók helyzetét, de ha egy kisebb cégnek forrásigényes növekedési tervei vannak, azokat a tőkepiac révén akár kisebb léptékben is sikeresen meg lehet valósítani. Itt arra kell fokozottan figyelni, hogy a beruházások megtérülése szinkronban legyen a kibocsátásokkal. Szintén kiemelten fontos a tőkeszerkezet, hiszen a befektetők egy növekedési szakaszban lévő cégtől elfogadhatják akár a 70 százalékos eladósodottságot is, viszont évről évre értékelik ennek alakulását.
A befektetők a korábbi negatív példák miatt óvatosak, de fontos is, hogy előre felmérjék, hogyan garantálja a stratégia és a beruházási politika az egyes kibocsátók esetében a visszafizetést, és egyre többen legyenek képesek akár jelentős pénzpiaci szakértelem nélkül is jó befektetői döntéseket hozni. Ha egy kibocsátónál a számok és a kilátások pozitívak, a bevont tőke jövedelemtermelő beruházásokba kerül, a visszafizetés pedig refinanszírozás nélkül, cash-flow-ból is megvalósítható, az jó történetet jelez, illetve e paraméterek mentén a cégek általában jól összehasonlíthatóak. Tágabb üzleti értelemben pedig jól jelzi egy-egy cég jövőbeli alkalmazkodóképességét, ha a 2008-as válság kitörése után sikerrel tudott változtatni addigi működésén, vagy sikerét eleve egy válság által sújtott, nehezített pályán elindulva építette fel.
Érdekes ellentmondásnak tűnik az, ami a hazai tőkepiacon zajlik: sokan érzik úgy, hogy a korábbi kudarcok miatt fogy a bizalom, közben viszont az elérhető hozamok vonzóak. Ezenkívül ott a piac nemzetközi dimenziója, a külföldi befektetők visszatérése vagy egy-egy magyar szereplő külföldi tőkepiaci kilépése, ami tovább formálja a viszonyokat. Egyértelműen lehetséges, hogy a hazai piac a jó példáktól pozitív lökést kaphat.
Piaci hangulat szempontjából trendfordulót az jelenthet, ha a kötvénypiaci finanszírozásban minél több, erre alkalmas befektetési célpont jelenik meg. Ezáltal a korlátozott likviditás ellenére nőne a piaci kínálat, további sikertörténetek formálódnának és épülnének be a köztudatba, és több lehetőség nyílik a jó lehetőségek után kutató külföldi befektetők számára is. Így a tőkepiac összességében egészségesebb képet mutathat, ha a túlnyomó részét nem az osztalékfizető részvények forgalma teszi ki, és ha ez az öngerjesztő folyamat elindul, hamarosan új befektetési környezetről beszélhetünk.
A szerző a Business Telecom Nyrt. (BTel) elnök-vezérigazgatója
Szerző: Csaba Ferenc
