Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Manapság meglepő lehet, hogy az Európai Unióban tavaly a tíz vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak átlagosan csupán szűk kétharmada, 63,6 százaléka használt valamilyen közösségi médiát, szemben a 2023-as 61,1 százalékos aránnyal – ez derül ki az Eurostat friss adatközléséből.
Az alábbiakból többek között kitűnik, hogy a digitális csatornákban való üzleti beágyazottság előrehaladásában például a magyarországi cégeknek van még mit behozniuk.
Lemaradóban a kicsik?
Bár a közösségimédia-használat magánfelhasználók, különösen a kiskorúak számára tartogathat veszélyeket is, a cégek, vállalkozások a digitalizációból üzleti előnyöket kovácsolhatnak.
Az uniós statisztikai hivatal emlékeztet arra, hogy a vállalatok például a közösségi médiát online jelenlétük növelésére, marketingtevékenységük javítására, partnerekkel, ügyfelekkel és más szervezetekkel való kommunikációra, valamint az együttműködés és a tudásmegosztás elősegítésére alkalmazzák. Már amelyik szereplő hangsúlyt tud vagy akar helyezni a digitalizációra.
A közösségi média platformjainak használata az EU-ban a nagyobb vállalatok körében volt jellemzőbb. A kisvállalkozások körében tízből hat, pontosabban 60,6 százalékuk használt közösségi médiát. Ez az arány a középvállalkozások esetében 76,2 százalékra, a nagyvállalatok esetében pedig 89,1 százalékra emelkedett 2025-ben.
Módszertanilag megjegyzik, a kisvállalkozások 10-49 alkalmazottal vagy önálló vállalkozóval, a középvállalkozások 50-249 alkalmazottal vagy önálló vállalkozóval, míg a nagyvállalkozások 250 vagy több alkalmazottal vagy önálló vállalkozóval rendelkeznek.
Hogy áll az országrangsor?
A tagállamok mezőnyében látható, hogy többnyire – Málta mellett – a Benelux és skandináv országok jeleskednek a social media terén, míg a kelet-közép európai régió – ideértve hazánkat is – kevésbé él ezzel a lehetőséggel a vállalkozások között.
A social media felületeit használó vállalkozások legnagyobb aránya Máltán volt (88,2%), őket követte Finnország (87,6%) és Dánia (86,1%), míg a legalacsonyabb arány Bulgáriát (41,5%), Horvátországot (46,0%) és Magyarországot (47,3%) jellemzi.
EU-s összevetésben eszerint idehaza a harmadik legkevésbé használatos üzleti célból a közösségi média a vállalkozások körében – ráadásul ez az abszolút többségre érvényes.
Magyarország az EU átlagától 16,27, az euróövezetétől pedig 18,57 százalékos lemaradást könyvelhet el ebben az aspektusban.
Tavalyelőtthöz képest is tovább szélesedett a szakadék az uniós átlag és Magyarország viszonylatában: a közösségi médiát illetően hazánkban akkor 43 százalékosra rúgott a cégek jelenléte, míg az EU-ban 56 százalékot tett ki.
Így néz ki a tagországok sorrendje:
Közösségi médiát használó vállalkozások aránya az EU-ban, 2025
(százalék)
| Málta | 88,2 | None |
|---|---|---|
| Finnország | 87,6 | None |
| Dánia | 86,1 | None |
| Hollandia | 83,8 | None |
| Svédország | 83,3 | None |
| Belgium | 81,1 | None |
| Ciprus | 79,9 | None |
| Luxemburg | 74,4 | None |
| Írország | 72,3 | None |
| Franciaország | 69,8 | None |
| Spanyolország | 69,8 | None |
| Ausztria | 68,1 | None |
| euróövezet | 65,9 | None |
| Szlovénia | 64,6 | None |
| Portugália | 63,8 | None |
| EU (2020-tól) | 63,6 | None |
| Németország | 63,0 | None |
| Görögország | 60,3 | None |
| Litvánia | 59,0 | None |
| Olaszország | 59,0 | None |
| Lettország | 57,3 | None |
| Csehország | 56,3 | None |
| Észtország | 55,5 | None |
| Szlovákia | 49,9 | None |
| Románia | 48,1 | None |
| Lengyelország | 47,5 | None |
| Magyarország | 47,3 | None |
| Horvátország | 46,0 | None |
| Bulgária | 41,5 | None |
Korábbi elemzésekből körvonalazódik, hogy jó eséllyel azért állhat így a közösségi média terén a magyar kkv-szektor, mert sokszor ez a tevékenység komoly szakértelmet kíván, azaz egy plusz embert mindenképpen foglalkoztatni kell. Ennélfogva már nem meglepő, hogy többségében nem szívesen nyúlnak a digitális platformok eszközéhez, főleg a kisebb vállalkozások. Holott a versenyképességet tekintve egyre fontosabb szempontot jelent a digitális tér is, ennek fejlesztésében egyébként több pályázat is elindult már.
