Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sajtótájékzotató keretében ma civil szervezetek bemutatták azt a klímatörvény-javaslatot, amely közel 200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet részvételével készült el a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Green Policy Center koordinálásával.
Az erről szóló sajtóközlemény szerint a javaslatnak különös aktualitást adnak az országot is sújtó hőhullámok, a vízhiány, az aszály, valamint az, hogy a kormány felvette az őszi törvényalkotási programjába a klímavédelmi törvény módosítását. A kérdés innentől már az új törvény tartalmi összetétele.
A közleményben azt írják, a civil klímatörvény-tervezet nem egyszerűen magasabb kibocsátáscsökkentési célt javasol, hanem szélesebb keretbe helyezi a klímavédelmet. Ahogy Baranyai Gábor jogász, a törvényjavaslat főkodifikátora fogalmazott, az éghajlatváltozás „nem egy szűk környezetvédelmi szakpolitikai terület, hanem a társadalom és a gazdaság egésze működésének lenyomata.″
A tervezetben három egyenrangú pillérre építik a klímapolitikát: kibocsátáscsökkentésre, alkalmazkodásra és rezilienciára. Vagyis nemcsak azt mondaná meg, hogyan csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, hanem azt is, hogyan készül fel az ország a szélsőséges éghajlati viszontagságokra és a természeti rendszerek romlására.
A javaslat rögzíti a a 2030-as, 2040-es és 2050-es évekre vonatkozó célokat, és bevezetné a nemzeti és ágazati karbonköltségvetések rendszerét, ami azt jelentené, hogy nem maradnának a klímacélok általános politikai vállalások, hanem ötéves időszakokra lebontott, mérhető és ellenőrizhető kibocsátási keretekhez kellene igazítani az ágazati döntéseket.
A javaslatban nem kiegészítő környezetvédelmi szempontként, hanem a klímavédelem alapjaként jelenik meg a táj, a talaj, a víz, az erdők és a biológiailag aktív felszínborítás, emellett a törvény szövege külön foglalkozik a területi hőterheléssel, a vízhiánnyal, a természetalapú megoldásokkal, a vízmegtartással, valamint az ökoszisztémák helyreállításával.
