Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Néhány héttel ezelőtt még méteres víz hömpölygött a Sátoraljaújhelynél található Ronyva-patakban, mára azonban teljesen kiszáradt a medre. A drámai változásról készült felvételek ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy az aszály Magyarország több térségében is egyre súlyosabb környezeti károkat okoz.
A Ronyva hirtelen eltűnő vize azért is különösen meglepő, mert a közelben folyó Bózsva-patak továbbra is megfelelő vízhozammal rendelkezik. A kiszáradt patakmederről videót készítő tartalomgyártó, Blaskó Szabolcs szerint egyelőre nem ismert, mi okozta a vízszint drasztikus csökkenését. A kiszáradt mederben ugyanakkor már megkezdődött az ökoszisztéma pusztulása: tömegesen pusztulnak a halak és más, védett vízi élőlények.
A helyzet azért is figyelemre méltó, mert a Ronyva egészen más képet mutatott az elmúlt évtizedben. A 2010-es rekordárvíz idején olyan mértékű víz érkezett a patakba, hogy Sátoraljaújhelyen meg kellett erősíteni a medret és a csatornarendszert. Most viszont ennek éppen az ellenkezője látható: a víz teljesen eltűnt.
A Ronyva kiszáradása nem elszigetelt jelenség. Az ország számos pontján okoz egyre nagyobb problémát a hosszan tartó csapadékhiány és a rendkívüli hőség. A Balaton vízállása is tartósan alacsony, miközben a Velencei-tó kapcsán is vizionálták már a kiszáradást. Erről közölt korábbi cikkünket itt olvashatják.
Az eltűnőfélben lévő Velencei-tó kapcsán már írtunk róla, hogy a víz elszíneződése egy mélyreható ökológiai változás egyik legszembetűnőbb jele. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója elmagyarázta, hogy a kiszáradás szélén álló szikes, betöményedett tavakra jellemző apró cianobaktérium szaporodott el tömeges mennyiségben. Ez okozza a tó mostani nagyon furcsa, okkersárgás, narancssárgás, enyhe karamellszínét. A Velencei-tó megmentésére szolgáló tervek között felmerült már az is, hogy tisztított szennyvízzel pótolják a hiányzó vízmennyiséget.
Aggasztó a helyzet az ikonikus Üvegtigris filmek forgatásának helyszínéül szolgáló Garancsi-tónál is. A tinnyei önkormányzat mérései szerint a tó vízmélysége már csupán 20–40 centiméter, miközben az iszap vastagsága egyes helyeken eléri az 1–1,5 métert. A vízszint a kánikula miatt naponta körülbelül egy centiméterrel csökken, az élővilág pedig már most komoly károkat szenvedett: eltűntek a halak, a békák és számos más vízi faj.
A legsúlyosabb vízhiány továbbra is a Duna–Tisza közi Homokhátságot érinti. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság korábbi tájékoztatása szerint a térségből közel egy Balatonnak megfelelő, mintegy két köbkilométer víz hiányzik. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a több évtizedes talajvízszint-csökkenés miatt a tényleges vízhiány akár ennek két-háromszorosa is lehet.
A szakértők szerint, ha a következő időszakban sem érkezik számottevő csapadék, az aszály tovább súlyosbodhat. Ez nemcsak a természetes élőhelyeket veszélyezteti, hanem a mezőgazdaságra és a hazai vízkészletekre is egyre nagyobb nyomást helyezhet.