BUX 138204.63 -0,5 %
OTP 44420 -1,27 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Sajnos, ez van: borúlátóak a magyar vállalkozások

Az elkövetkező két évre a megkérdezettek háromnegyede látja kedvezőtlenebbnek az ország gazdasági kilátását az elmúlt két évhez képest. Többen rendelkeznek válságtervvel, mint tavaly – derült ki a Niveus Consulting Group Napi.hu-hoz eljuttatott felméréséből.

2023. április 14. péntek, 13:33

Fotó: Getty Images
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Második alkalommal készítette el felmérését a Niveus
Consulting Group a magyar vállalkozások gazdasági várakozásairól. 
Nem meglepő módon a vállalatok gazdasági válság esetén bér-és járuléktámogatást, illetve adócsökkenést látnának szívesen.

Az elmúlt évben a harmaduk kkv-adókedvezményt vett igénybe
(amennyiben jogosult volt rá), további 30% K+F adókedvezményt, a többiek
viszont jellemzően nem éltek semmilyen adócsökkentési lehetőséggel.

A Niveus Consulting Group több száz fős mintán végzett
felmérése a vállalkozások gazdasági
várakozásait vizsgálta.

A kérdések kiterjedtek egy esetleges válság idején szükségesnek tartott kormányzati beavatkozásokra, az elmúlt években igénybe vett adókedvezményekre, illetőleg arra, hogy az infláció, az árfolyam ingadozás, valamint a rezsiköltségek emelkedése hatással van-e a cég működésére.

A megkérdezettek 82 százaléka 250 fő alatti-, 15%- 250-1000 közötti, a maradék 3% pedig
1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás.

Borúlátóak a magyar
vállalkozások

A megkérdezettek 75%-a véli úgy, hogy a következő két évben
rosszabb lesz az ország gazdasági kilátása,
mint az elmúlt két esztendőben.

Nem meglepő, hogy a saját vállalkozásukat illetően sem
túlzottan derűlátóa
k, ugyanakkor közel sem
olyan mértékben, mint az ország-kilátásokat illetően. 63%-uk számít
kedvezőtlenebb évekre, tavaly ez az
arány csupán 45% volt.

De felkészültek
elhúzódó válságra…

Gazdasági válság esetén döntően 3 különböző kormányzati
beavatkozást igényelnének a cégek: 50% adócsökkenést/adókedvezményt,
közel 25% bértámogatást és szintén 25% járuléktámogatást. Ezek az arányok megegyeznek a tavalyi év
során mértekkel.

Míg tavaly a cégek alig 40%-a rendelkezett válságtervvel,
addig idén ez az arány megnőtt 83%-r
a, a
tudatosság valószínűleg az elhúzódó bizonytalan időszaknak tudható be.

Kevesebben élnek
adókedvezményekkel

A felmérés rákérdezett a korábban igénybe vett és az elvárt adókedvezményekre; a válaszok mindkét esetben
vegyes képet mutatnak.

Nőtt azok aránya, akik nem vesznek igénybe adókedvezményt: a megkérdezettek 40%-a nem élt semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt évben (tavaly: 31%). Emellett a cégek harmada kkv adókedvezményt vett igénybe (amennyiben jogosultak voltak rá), további 30% K+F adókedvezményt.

Ebből is látszik, hogy a tudatos adótervezés nagyon sokat
segíthet a cégek adópozíciójának további
javításában.

Nincs egységes
álláspont

Nincsen egységes álláspont: eltérő válaszok születtek arra a
kérdésre, hogy milyen adókedvezményeket
látnának szívesen; 23% mondta a bérekhez kapcsolódó adó jellegű támogatást, 16% a helyi iparűzési adó
maximalizálását, 26% további energiahatékonysági adókedvezményt várna, 33% nem válaszolt a kérdésre.

Az energiahatékonysági adókedvezmények kihasználása terén is
van további mozgástér a vállalkozások számára.

Nehezített pálya

A felmérés kíváncsi volt arra, hogy a közelmúlt eseményei
mekkora hatással vannak a magyar vállalkozásokra.

Árfolyam ingadozás: a megkérdezettek 62% szerint kedvezőtlen hatása van a kiszámíthatatlan árfolyam ingadozásnak. Azoknál a cégeknél, akiknél euróban keletkezik a bevétel, ők pozitív hatásról számoltak be (30%), 8%-uk pedig azt nyilatkozta; semmilyen hatása nincsen a vállalkozásukra. Az árfolyamhatás mérséklésének egyik eszköze az EUR könyvvezetésre történő átállás, amellyel a Niveus Consulting Group ügyfélkörében is egyre többen élnek és kifejezetten kedvező a bevételi oldal devizakitettsége esetén.

Inflációnövekedés: a döntő többség (92%)
érzi a negatív hatást.

Rezsi- és finanszírozási emelkedése: mindenkit negatívan
érintenek. Előbbi hatására 20%-uk energiahatékonysági beruházásokat hajtott
végre, 15% pedig csökkentette a bérelt irodaterületét.

A finanszírozási díjak emelkedése 27%-nál a beruházások
ellehetetlenítését okozta, 10%-nál likvid problémákat okozott, további 10%-nál
támogatott hitelkonstrukció igénybevételére került sor.

A fentiek is további átgondolásra késztetik a
vállalkozásokat, amelyek sok esetben nem egy, hanem komplex szolgáltatási
területek összehangolt beavatkozását igénylik.

Drávucz Péter
Drávucz Péter

Ez is érdekelhet