Az év második felében eldurvuló drágulás mellett egyre többen érezhetik úgy, hogy elértéktelenedett az év eleji béremelésük, aminek a mértékét még jóval alacsonyabb inflációs várakozások mellett állapították meg. A G7-nek nyilatkozó, különféle munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó cégek felmérései alapján sokszor ez még akkor is így van, ha a béreket év közben utólag emelték a drágulás miatt.
A beszélgetések alapján összegezve úgy látszik, hogy idén egyáltalán nem biztos, hogy várható reálbér-növekedés a teljes gazdaság szintjén, vagy legalábbis tömegeknek eheti meg a béremelésük jelentős részét az infláció. A másik várakozás, hogy az infláció miatt a bérigények jelentősen meg fognak növekedni, amit viszont az elszálló energiaárakkal és alapanyag-költségekkel küzdő cégek nem fognak tudni lekövetni.
Ez a mostaninál jóval konfliktusosabb időszakot vetít előre a munkaerőpiacon. Erre utal az Edenred Magyarország munkaügyi szolgáltató vállalat szeptember elején végzett felmérésének eredménye, amely szerint a megkérdezett vállalatok 93 százaléka érezte úgy, hogy még szükség lenne ebben az évben további bérfejlesztésre, de a cégek közel kétharmada látta úgy, hogy erre már nem lesz lehetősége, és csupán 27 százalékuk tud vagy tervez emelni.
Jön a baj
A munkaerőpiac kétarcúságának még egy fontos következménye van, mégpedig az, hogy úgy néz ki, nem alakul ki az úgynevezett ár-bér spirál, amitől a gazdaságpolitikusok és az elemzők az év elején féltek. Ez egy olyan jelenség, ahol a béremeléseket a cégek egyszerűen csak áremelésekből gazdálkodják ki, amiknek az infláció általános megugrása miatt újabb béremelési igények lesznek a következményei.
