BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Így machinál a magyar a magyar valóságban mostanság

Egy kevéssé ismert, ám meglepően sikeres építőipari cég extraprofitja szemben más vállatok extraprofitjával, amelyet a magyar kormány különadókkal be akar gyűjteni, nem az állam zsebét, hanem egy magánzsebet gazdagítottak. Ebben szerepe lehet a jó politikai kapcsolatoknak. Hogy mik nem történnek Magyarországon.

2022. július 11. hétfő, 09:30

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Bács-Kiskun megyei Soltút Kft. minden szempontból nagyon erős évet zárt tavaly - írja a G7. Forgalmát megháromszorozva bekerült a szektor tíz legnagyobbja közé, ami azonban talán ennél is nagyobb szó, hogy 65 milliárdos árbevételéből 17 milliárd forint volt a nyereség, ami még a kormányközeli cégek körében is kiemelkedő aránynak számít.

A Soltút ennek megfelelően mesés, 12 milliárdos osztalékot fizetett. Az azonban nagyon nem egyértelmű, hogy kit gazdagított ez az összeg. A rekordosztalékról hozott döntés előtti hetekben ugyanis elég furcsa cégjogi akciókat hajtottak végre a vállalat körül.

Szárnyaló fél évtized

A vállalat a Bisnode tanácsadó cég adatai szerint 2016 eleje óta önállóan több mint 140 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott, és további közel 550 milliárd forintnyi projektben vett, illetve vehet részt konzorciumi tagként.

A cég legnagyobb tulajdonosa és irányítója Rencsár Kálmán. A tavaly nyáron a Soltút is feltűnt az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Puskás Akadémia szponzorfalán.

Sajátos tőkeemelés

A tulajdonos időközben eladta a céget a szintén az ő kezében lévő S-Útvonal Zrt.-nek, amelynél tőkét emeltek. Nem hagyományos, hanem úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényeket bocsátottak. Az ilyen értékpapírok lényege, hogy tulajdonosuk előbb és nagyobb mértékben részesedhet a társaság osztalékából. Jelen esetben a tíz új részvény tulajdonosa a kifizetés 70 százalékát kaphatja meg.

Az érdekes, az a kibocsátás módja. A részvényeket ugyanis nyomdai úton állították elő. Ennek azért van jelentősége, mert a kinyomtatott értékpapíroknál nem kell automatikusan lejelenteni a tulajdonosváltást, elég, ha az új részvényes nevét az értékpapír hátoldalán vagy az ahhoz csatolt lapon átírják.

Magyarul a 8,6 milliárd forintnyi osztalékra jogosító részvényeket bárki megszerezhette, anélkül, hogy ennek a külvilág számára látható nyoma lett volna.

Komócsin Sándor
Komócsin Sándor

Ez is érdekelhet