BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az OLAF Elios-jelentésének nyilvánosságra hozatalát kérik

Egy gyáli civil aktivista pert nyert, amelyben elérte, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) ki kell adnia az Elios Zrt. által megvalósított közvilágítási fejlesztésekről készült jelentését. Uniós és hazai jogvédő szervezetek most arra szólítják fel az Európai Bizottságot és az OLAF-ot, hogy haladéktalanul hajtsa végre az ítéletet.

2021. november 10. szerda, 13:27

A Vera Jourova uniós biztosnak, Ville Itälä OLAF-főigazgatónak és Emily O'Reilly uniós ombudsmannak küldött levelükben a magyar civil szervezetek, az Átlátszó oknyomozó portál, a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet  a berlini székhelyű Civil Liberties Union for Europe emberi jogi szervezet támogatásával felszólítják az Európai Bizottságot és az OLAF-ot, hogy ne támadják meg az EU Bíróságának azon határozatát, amely arra kötelezte az OLAF-ot, hogy hozza nyilvánosságra az egykor Tiborcz István társtulajdonában lévő Elios Zrt. által megvalósított, és akkor uniós támogatást élvező közvilágítási munkák miatt folytatott csalás elleni vizsgálatot, hanem inkább a határozatra építve javítsák a dokumentumokhoz való hozzáférési politikájukat.

Az uniós bírósági ügy abból a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemből indult, amelyet Homoki Andrea nyújtott be, a TASZ ügyvédje, Hüttl Tivadar jogi támogatásával - írja a TASZ közleményében. Az aktivista által benyújtott kereset célja az volt, hogy fényt derítsen egy Gyálon megvalósult, uniós finanszírozású közvilágítási projektre, amely ahelyett, hogy javította volna a város közvilágítási infrastruktúráját, tovább rontotta a város utcáinak beláthatóságát.

Az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF vizsgálatot folytatott az ügyben, amely ,,súlyos szabálytalanságokat" és ,,összeférhetetlenséget" tárt fel a projekt pályázatával kapcsolatban, amelyet az Elios nyert el. A magyar hatóságok azonban egy évvel később sem találtak szabálytalanságokat, és végül a magyar adófizetőknek kellett kifizetniük a projektek 13 milliárd forintos (36,3 millió eurós) költségét - mivel a szabálytalanságok miatt ezekre a projektekre végül nem adott pénzt az EU.

Szeptemberben az EU Bírósága döntött az aktivista által benyújtott keresetről, és megállapította, hogy az OLAF nem tagadhatta meg a jelentéshez való hozzáférést.

Nyílt levelükben a civil szervezetek most felszólítják a Bizottságot és az OLAF-ot, hogy fogadják el az ítéletet és adják ki a jelentést. Emellett intézkedéseket kérnek annak biztosítására, hogy a közérdekű információkhoz való hozzáférést uniós és nemzeti szinten is előmozdítsák és fokozottan védjék - írják a civil szervezetek közleményükben.

Domokos Erika
Domokos Erika

Ez is érdekelhet