Megtorpant a nyugdíjpénzek növekedése - ez áll a háttérben

Nagyon nehezen birkóznak meg az idén az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak a koronavírus-járvány okozta piaci eséssel. Az év eleje óta egy kivételével az összes magán-nyugdíjpénztári alap mínuszban van, és az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliói közül is csupán egy-kettőnek sikerült szeptember végére pozitív hozamot elérnie.

Egyetlen kivétel van csak a listában, az Aegon önkéntes pénztári alapjai közül az úgynevezett megatrend alap, amely korábban klímaváltozás néven futott. A környezettudatos, fenntartható cégek részvényeibe fektető portfólió árfolyama az első kilenc hónapban több mint 15,5 százalékot emelkedett, csak a harmadik negyedévben 8,25 százalékos hozamot ért el. A zöld befektetéseknek tehát nem ártott a koronavírus sem, minden más pénztári portfólió viszont mínuszban van a részvénypiacok esése és az állampapírok alacsony hozama miatt.

Lejtőn a növekedési alapok

A hozamok az idén eddig aggasztóan alakultak. Az első negyedév végére az önkéntes nyugdíjpénztárak portfólióin több mint 100 milliárd forintos veszteség keletkezett a tőzsdék zuhanása miatt, ennek a nagyját azonban a második negyedév végére sikerült ledolgozni, június 30-án már csupán 23 milliárd forint körül volt a mínusz. A harmadik negyedév kezdete is biztatóan alakul, az amerikai tőzsdék például új rekordokon álltak, szeptemberben viszont már lefelé konyultak az indexek. A harmadik negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztári alapok csupán negyede ért el pozitív hozamot, a magánnyugdíjpénztáraknál egyetlen klasszikus alapnak (Szövetség) sikerült ez a bravúr.

A legnagyobb mínuszban kilenc hónap után a részvényeket magas arányban tartó nyugdíjpénztári portfóliók állnak. Az önkéntes nyugdíjpénztári alapok közül jelenleg az Allianz kockázatvállaló portfóliója a sereghajtó, csaknem 8 százalékot esett az árfolyama az év eleje óta. Több mint 5 százalékos mínuszban áll a Honvéd és a Pannónia növekedési portfóliója, az OTP 90 százalékos részvényarányt tartó dinamikus alapja csaknem 4,7 százalékot esett. Maga a harmadik negyedév ezeknél az alapoknál nagyjából stagnáló árfolyamokat hozott, sőt az Allianz kockázatvállaló alapjának emelkedett is az árfolyama, de messze van még a tavaly év végitől. Vannak persze olyan növekedési alapok is, amelyek sokkal jobban állnak, az Aranykor lendület portfóliójának az árfolyama mindössze 0,26 százalékos mínuszban volt szeptember végén, miután ez az alap a harmadik negyedévben is szépen teljesített.

A magánnyugdíjpénztáraknál hasonló a helyzet. A növekedési alapok 4-5 százalékos mínuszban vannak az év eleje óta, és bár hosszútávon ezek a portfóliók jól teljesítettek, az idén a pénztártagok egyelőre nem számíthatnak reálhozamra, sőt az is kérdéses, lesz-e hozam egyáltalán.

Kisebb kockázat, kisebb bukás

A mérsékeltebb kockázatot vállaló portfólióknál a visszaesés is kisebb volt. A legnagyobb méretű önkéntes nyugdíjpénztári alapok, a kiegyensúlyozott portfóliók többsége kevésbé csúszott vissza, mint a növekedési alapok. Pluszban ugyan egyik alap sem áll még, de vannak olyanok, amelyek a második negyedév szép teljesítményén a harmadikban is tudtak javítani, és ezzel egyre közelebb kerültek ahhoz, hogy ledolgozzák a márciusi-áprilisi gigantikus veszteségüket.

A már említett Aranykor az egyik közepes kockázatú portfóliója, az egyensúly névre keresztelt alap idei vesztesége már 0,5 százalék alatt van, miután az árfolyama a harmadik negyedévben is tovább emelkedett. Szintén jól forgatták a pénzt a körülményekhez képest az ország legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztári alapjának, az OTP kiegyensúlyozott portfóliójának a kezelői, szeptember végére 0,66 százalékosra csökkent ennek az alapnak a vesztesége. A nagyobb kiegyensúlyozott alapok idei hozama egyébként eléggé vegyesen alakult, a legjobbaké 1 százalék alatti mínuszban van, de előfordulnak 3-4 százalékos esések is.

A magánkasszáknál hasonló a helyzet, a Szövetség kiegyensúlyozott alapja csupán 1,1 százalékot esett kilenc hónap alatt, az MKB-é eközben több mint 4-et. A magánnyugdíjpénztáraknál a harmadik negyedév sem sikerült jól, minden növekedési és kiegyensúlyozott alap árfolyama esett.

Egy-két plusz nullás akad

Az Aegon megatrendjén kívül klasszikus és pénzpiaci alapok között akadt kettő, amelyiknek a hozama az idén pozitív maradt. Az egyik a Honvéd pénzpiaci alapja, a másik pedig az OTP kockázatkerülő portfóliója. Mindkettő minimális hozamot ért el, ennek a legnagyobb részét ráadásul a harmadik negyedévben. A magán ágon csak a Szövetség klasszikus alapja volt még erre képes. A klasszikus alapok többsége is mínuszban van ugyanis az idén, igaz, ennek a mértéke nem nagy, sehol sem éri el 2 százalékot.

Mindez nem meglepő, a magyar állampapírokon sem volt az idén hozam. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) állampapír-indexei közül a legjobban a ZMAX áll, 0,3 százalékot emelkedett az év eleje óta, ebben az indexben azonban csak a három hónapnál rövidebb állampapírok árfolyama szerepel.

A nyugdíjpénztárak jellemzően hosszabb papírokat tartanak, a kötvények árfolyamát követő indexek kivétel nélkül estek az idén, az egyévesnél hosszabb állampapírokat követő MAX szeptember végéin több mint 0,7 százalékot esett, és ennyit csökkent az összes magyar állampapír-indexet magában foglaló CMAX is. A 20 évesnél hosszabb papírok indexe, a HMAX szeptember utolsó napján 1,41 százalékos mínuszban állt, de ez az index mozog a leghektikusabban, azóta viszonylag sokat emelkedett.

Működési kockázat is az alacsony hozam

A magánkasszák helyzete stabil, a pénztártagok működési hozzájárulásainak köszönhetően elegendő forrásuk van a működésükre. Alapesetben csak a befizetett tagdíjakból vonhatnának le legfeljebb 2,5 százalékot a működési alapjukba, ez azonban jóformán a "hideg vízre" sem lenne elég.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is hasonló a helyzet, ezek szintén csak a frissen befizetett tagdíjakból vonhatnak el a működésükre. Problémát jelent viszont, hogy a több mint 1,1 milliós tagságnak csupán a fele fizet rendszeresen, a többiek nem. Tőlük a kasszák csak a pozitív hozam terhére vonhatnak el pénzt a működésükre. Idén az első félévben 367 millió forintot vontak így el a pénztárak, amire szükség is volt ahhoz, hogy működési szinten ne legyenek veszteségesek. Enélkül ugyanis 253 millió forintos mínusszal zárták volna az első félévet.

Ha az év hátralévő részében is negatívak maradnak a portfóliók, akkor jövőre a nem fizető tagság számláiról működési célú elvonást nem biztos, hogy végre tudnak hajtani az intézmények, ez pedig több száz millió forintos kiesést jelenthet a bevételeikben.