BUX 133586.12 -0,15 %
OTP 41630 0,07 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Privatizálják a hollóházi porcelángyártót - a vevő is megvan? (frissítve)

Az MNV Zrt. eladja a több mint 240 éves múltra visszatekintő hollóházi porcelángyárat, az erről szóló hirdetmény karácsony előtt jelent meg a vagyonkezelő e-árverési felületén. Az elmúlt csaknem tíz évben több száz millió forintot költöttek a gyártó cég talpraállítására, de nem sikerült tartós növekedési pályára állítani. A befektetőnek fenn kell tartania a háztartási kerámia gyártását.

2020. január 6. hétfő, 07:06

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) eladásra hirdette meg a hungarikumok gyűjteményébe sorolt hollóházi porcelánt gyártó és forgalmazó céget, a Hollóházi Porcelángyár Kft. 100 százalékos üzletrészét - derül ki az Elektronikus aukciós rendszerben 2019. december 19-én közzétett árverési hirdetményből. (A Hollóházi honlapján semmi nem árulkodik arról, hogy privatizáció előtt áll, az viszont kiderül, hogy az év végén készletkisöprést tartottak, a raktáron lévő készletekre akár 40 százalékos kedvezményt adtak.)

A 30 millió forint jegyzett tőkéjű Hollóházi Porcelángyár Kft. 100 százalékos üzletrészeinek kikiáltási ára 175 millió forint. A licitálóknak 2020. január 10-ig 43,75 milliós árverési biztosítékot kell utalniuk az MNV-nek, ezt követően tehetnek ajánlatot, amit 400 ezer forintonként lehet emelni. A licitálni január 14-16. között lehet.

Tőkeerős vevőt várnak

A vevőnek kötelezettséget kell vállalnia a hollóházi porcelángyártás hungarikumként történő megőrzésére, továbbá arra, hogy a társaság a jelenlegi főtevékenységét - a háztartási kerámia gyártását - fenntartja mindaddig, amíg az állam kizárólagossággal biztosítja részére díjfizetés ellenében a Hollóháza védjegy használatát az üzleti, piaci tevékenysége végzéséhez - olvasható az árverési portálra feltöltött dokumentumban.

A pályázónak vállalnia kell azt is, hogy a részesedését 15 éven belül kizárólag az eladó hozzájárulásával adja el. A kötelezettségek megszegése esetén kötbért kell fizetni. Tőkeerős vevőt vár az MNV: a pályázónak azt is vállalnia kell, hogy a tulajdonjog megszerzését követő három évig gondoskodik arról, a társaság ellen felszámolási eljárás ne induljon.

Mit adnak el?

Lapunk megkereste az MNV-t és a nemzeti vagyon kezelésért felelős minisztert, érdeklődtünk, miért most hirdették meg eladásra a Hollóházi Porcelángyár Kft.-t, és a céggel milyen vagyonelemeket értékesítenek.

Frissítés! Válaszolt az MNV
Az MNV Zrt. tájékoztatása szerint a Hollóházi Porcelángyár Kft. értékesítésének előkészítése az elmúlt időszakban zárult, ezért került sor a tavaly év végi meghirdetésére. A gyártáshoz szükséges ingatlanokat bérleti szerződés útján használja a cég. A Hollóháza védjegy a magyar állam tulajdonát képezi, amelynek használatára a Porcelángyár határozott időre szóló használati szerződéssel rendelkezik. A társaság 2019. évi gazdálkodási adatai az éves beszámoló elfogadását követően válnak ismertté - írta válaszában a nemzeti vagyonkezelő.

A kft. utolsó elérhető, 2018-as mérlegében a befektetett eszközök 160 millió forint értéken voltak nyilvántartva, amiből a gépek, berendezések és járművek értéke 135 millió forint, az ingatlanoké mindössze 3,8 millió forint. A forgóeszközök értékét 448 millióra tették, amiből a készleteké 307 millió volt, bankbetétben 72 milliót tartottak.

Az MNV most azt az állami tulajdonú vállalkozást adja el, amelyet 2013-ban azzal a céllal alapítottak - 5 millió forint jegyzett tőkével és 70 milliós tőketartalékkal -, hogy nyereségessé tegyék a hollóházi porcelángyárat, miután az ágazatot érintő termelési és értékesítési gondok miatt megrendült, a gazdasági válság éveiben további tartozásokat felhalmozó, támogatás nélkül működésképtelen korábbi gyártócéget, a többségi állami tulajdonú Hollóházi Porcelán Manufaktúra (HPM) Zrt.-t felszámolással megszüntették (a felszámolási eljárás 2011 júniusában indult el.) A HPM eszközeit, készleteit és dolgozóinak egy részét előbb a Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft. vette át (ezt a céget 2009 végén eredetileg azzal a céllal alapította az MNV, hogy működtesse a hollóházi porcelánmúzeumot; a műgyűjteményt 2010-ben 90 millió forintért meg is vásárolták), majd az bérbe adta a gyártáshoz szükséges ingatlanokat és eszközöket a 2013 végén háztartási kerámia gyártására létrehozott, állami Hollóházi Porcelángyár Kft.-nek. (Az utóbbi társaságot Magyar Porcelánmanufaktúra Kft. néven jegyezték be, 2016 végén váltott Hollóházi Porcelángyár névre.) A Hollóházi Hungaricum Nonprofit Kft. hivatalosan 2012 márciusában a HPM felszámolási eljárásának keretében kiírt pályázaton vette meg egyedüli ajánlattevőként, 239 millió forintért a porcelánmanufaktúra teljes eszközállományát - derül ki a cégek éves beszámolóiból.

A gyártás és kereskedelmi tevékenység a Hollóházi Porcelángyár Kft.-hez került, míg az ingatlanok egy része és a porcelánmúzeum a Hollóházi Hungaricum Nonprofit Kft.-nél maradt - az utóbbi cég főtevékenysége a porcelánmúzeum működtetése, e mellett bevétele van a múzeumi áru kiskereskedelmi értékesítéséből, a múzeumi kávézó üzemeltetéséből, valamint a tulajdonában lévő eszközök és ingatlanok bérbeadásából - áll a cég 2018-as beszámolójának kiegészítő mellékletében. Eredményesen működik, 2017-ben és 2018-ban 45 millió, illetve 47 millió forint nettó árbevételt ért el, az éveket 5 millió, illetve 4 millió forint adózott eredménnyel zárta.

Állami támogatás nélkül nem ment

A Hollóházi Porcelángyár Kft. létrehozásának célja az volt, hogy tovább folytassák a hollóházi porcelángyártást, egyben visszanyúljanak a hagyományokhoz, vagyis a kőedény- és finomkerámia gyártáshoz. A cég nagyrészt belföldön értékesít, étkészleteket és edényeket, kisebb részben dísztárgyakat. Keresett termékük lett a pálinkás butykos és poharak, valamint elkezdtek női ékszereket is gyártatni - írta 2016-ban a cég ügyvezetőjére hivatkozva a Magyar Hírlap. A kivitelt azonban tartósan nem sikerült növelni, az elmúlt évek cégbeszámolóiból kiderül, hogy az exportértékesítés évről-évre több tízmilliós kilengést mutatott. Gyártottak megrendelésre a német Kahla porcelángyárnak és a svéd SAS légitársaságnak is.

A kft. 2014 és 2017 kivételével veszteséggel zárta az üzleti éveket. (2014-ben mintegy 100 milliós, 2016-ban 200 milliós tulajdonosi tőkeemelésben részesült.) A 2018-as beszámoló szerint közel ötvenmillióval 608 millió forintra csökkent a nettó árbevétele az előző évihez képest, ennek fő oka az exportékesítés visszaesése volt. A németországi értékesítés szinte teljesen megszűnt 2018-ban, míg az előző évben még 60 millió forintot tett ki, a 40 milliós svéd eladás megmaradt, s új piacként megjelent egy közel tízmilliós koreai tétel. Az anyagjellegű ráfordítások 23 millióval, a személyi ráfordítások 33 millió forinttal nőttek egy év alatt. A 2017-es 31 millió forintos adózott eredmény után 2018-at már 28 milliós veszteséggel zárták. Az állam évente több tízmilliós felújítási és bérfejlesztési támogatást nyújtott a cégnek.

Hollóházi Porcelángyár Kft.-adatok (millió Ft)
Megnevezés 2014 2015 2016 2017 2018
Saját tőke 248,6 313,3 489,6 520,5 492,2
Jegyzett tőke 5,0 21,0 30,0 30,0 30,0
Kötelezettségek 286,7 262,3 95,5 79,5 117,6
Értékesítés nettó árbevétele 595,6 569,9 611,3 654,5 608,3
- ebből export 153,8 68,0 80,4 111,3 58,9
Anyagjellegű ráfordítások 437,0 314,2 275,3 275,0 298,6
Személyi ráfordítások 317,5 347,2 320,7 334,0 369,1
Egyéb ráfordítások 6,4 19,2 30,0 31,4 51,8
Üzemi eredmény 23,0 -41,2 -22,3 34,3 -25,9
Adózott eredmény 21,1 -46,3 -23,6 30,8 -28,3
Forrás: E-beszámoló, Napi-gyűjtés

A Hollóházi Porcelángyár Kft. a székhelye, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóháza mellett hét városban üzemeltet márkaboltot (Budapest, Győr, Hévíz, Miskolc, Nyíregyháza, Szeged, Debrecen), továbbá online értékesít, valamint viszonteladók forgalmazzák termékeit. A közelmúltban Kecskeméten, tavalyelőtt Gyulán zártak be üzletet.

A cég alkalmazottainak száma a 2014-es 132 főről 2016-ra 146-ra nőtt, azóta viszont 100 fő körülire csökkent a létszám.

Szász Endre tervezte porcelán a múzeumban.
Pixabay

Kevés marketing, több selejt

A Hollóházi hagyományos termékeinek stagnáló-csökkenő piaca van, az egyedi, felső kategóriás, valamint speciális (például ipari porcelán) szegmenseiben növekvő tendenciákat mutat - írta a cégvezetés a 2017-es és a 2018-as üzleti beszámolókban. Ugyanakkor megállapították, hogy "a márka mára megkopott, termékfejlesztés évek óta nincs, klasszikus, sikeres termékeit, művészeit (mint egykor Szász Endre) elveszítette. A társaság kereskedelmi és marketingstratégiával egészen 2016 végéig nem rendelkezett, kereskedelmi szervezete gyakorlatilag hiányzik."

A gyártásban minőségi problémák is jelentkeztek, az értékesítés és a gyártás összhangja megbomlott. Hatalmas készletszintek mellett sorozatos hiányok léptek fel. A menedzsment ezért a vállalat üzleti tervében fő célként jelölte meg az értékesítés és a marketing tevékenységek erősítésével az árbevétel növelését, ennek alapja a termékválaszték további szélesítése, megújítása lenne részben a luxus szegmens felfuttatásával, részben a fiatalok felé nyitó új termékcsaládokkal. Az exportpiacok felé nyitást, a kereskedelmi kondíciók javítását (áremelés, engedmények csökkentése, ösztönző célú átstrukturálása) is tervezték.

A hollóházi porcelángyárat 1992-ben már egyszer privatizálták, a Corvinbank, Ibusz bank, önkormányzatok és dolgozók lettek a tulajdonosai, de a bankok részesedése később visszakerült az államhoz - írta a HVG.

A gyár 1777 óta ipari terület

A gyár több mint 240 éves története és a termékek egyedisége, illetve sokszínűsége miatt a hollóházi porcelánt, mint kiemelkedő nemzeti érték, 2017 decemberében felvették a hungarikumok gyűjteményébe. A manufaktúra története 1777-ben üveggyártással kezdődött, majd 1831-től a környékbeli bányákban talált kaolin kőedények gyártását tette lehetővé.

A Károlyi grófok birtokán egymást váltották a gyár bérlői, 1939-től Szakmáry Károly kassai kereskedő bérelte, aki modernizálta és gazdaságilag is sikeressé tette a kerámiagyárat. Az 1948-as államosítást követően azonban a gyár áttért a villamosításhoz használt porcelán szigetelőanyagok gyártására. Az ipari porcelángyártás után 1957-ben kezdődött el és a mai napig tart a használati porcelánok, edények és dísztárgyak gyártása Hollóházán.

A Zsolnay-trükk
Egy kormányhoz közel álló befektetői kör 2016-ban meg akarta szerezni a magántulajdonban lévő pécsi porcelángyárat, amely sokat profitálhatna a nagy értékű állami műemlék-felújításokból. Egy trükkös adósságfelvásárlási és -követelési manőverrel felszámolásba akarták sodorni a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-t, eközben Pécs önkormányzata létrehozott egy "ellen-kerámia" céget, a Ledina Kft.-t, ahová átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát, 112 embert - írta korábbi cikkében a Népszava. A gyár pert indított volt dolgozói ellen, mivel az azonnali kilépésük kárt okozott a vállalkozásnak. A manufaktúra a pert első- és másodfokon is megnyerte, a bíróság nem találta megalapozottnak a dolgozók rendkívüli felmondásának indokát.
Domokos Erika
Domokos Erika

Ez is érdekelhet