Az Európai Bíróság ítélete 2019. július 29-én annak nyomán született, hogy a Schmidt Ügyvédi Iroda által képviselt Tibor Trans Kft. keresetet terjesztett elő a Győri Törvényszéken szerződésen kívül okozott kárért való felelősség jogcímén, a DAF Trucks N.V. kamiongyártó cég ellen. A kár alapja az volt, hogy a kartell miatt a Tibor Trans drágábban tudott kamionokat vásárolni, mint a piac felosztása nélkül tehette volna - ez a különbözet adta a bekövetkezett kárt.
Az Európai Bizottság határozatban marasztalta el kartellezésért a MAN, a Daimler, az Iveco, a Volvo és DAF kamiongyártókat, mivel ezen vállalkozások bizonyíthatóan 1997. január 17-től a 6 és 16 tonna közötti tömegű tehergépjárművek (közepes tehergépjárművek), valamint a 16 tonnánál nehezebb tehergépjárművek (nehéz tehergépjárművek), a merev és vontató tehergépjárművek vonatkozásában az Európai Gazdasági Térségben (EGT) alkalmazott árazásra és bruttó áremelésekre vonatkozó összehangolt megállapodásokat kötöttek.
Ezen felül a közepes és a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó EURO 3-6 szabványok által előírt szennyező anyagkibocsátást szabályozó technológia bevezetésével járó költségek időzítésére és áthárítására kötöttek szintén összehangolt megállapodásokat.
Schmidt Zsuzsanna a Schmidt Ügyvédi Iroda vezetője szerint ennek esett áldozatul a Tibor Trans Kft. is. A kartellezők által gyártott, illetve forgalmazott tehergépjárművek közgazdaságtani értelemben egymás helyettesítői. Amennyiben az egyik gyártó árat emel, úgy más gyártók (helyettesítő) termékei iránt növeli a keresletet, így ha csak egy gyártó emel árat, úgy az árérzékeny vásárlók másik gyártóktól való vásárlás mérlegelése mellett dönthetnek.
Normál esetben, amennyiben több járműgyártó növeli az árait, s ezzel az általános árszínvonalat, úgy annál inkább ajánlott egyiküknek - akár a profitráta egyidejű csökkentésével - alacsonyabb áron kínálni a terméket/szolgáltatást, hiszen az alacsonyabb ár miatt őt választó vásárlók nagyobb száma kompenzálja az egységnyi terméken/szolgáltatáson elveszített profitot. A kartell miatt a gyártóknak nem kellett árversenytől tartaniuk, a kartellmegállapodásokból eredő áremelések teremtették meg Schmidt Zsuzsanna szerint az ügyvédi iroda által képviselt társaság kárigényét.
A hazai pálya előnye kinek kedvezzen?
A kárigény érvényesítését azonban egyebek mellett az nehezítette, hogy a perekben az alapszabály, hogy az alperes államában kell a pert megindítani, mert elég hátrány neki az, hogy perlik. Az ezzel járó költségeket azonban sok károsult nem tudja viselni, ezért eleve nem indít pert -- jegyezte meg Schmidt Zsuzsanna, aki szerint először azt kellett elérni, hogy a károsult Magyarországon indíthasson pert, már csak azért is, hogy a károkozó ne élvezhesse a hazai pálya előnyét.
Az ügyben a Győri Ítélőtábla fordult az Európai Bírósághoz, mivel Európai Uniós jog értelmezésének szükségessége merült fel. Addig viszont, amíg a Tibor Trans ügyében nem született döntés, addig a folyamatban lévő egyéb, Magyarországon, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban futó kártérítési pereket is fel kellett függeszteni. Miután a Schmidt Ügyvédi Iroda szerint az Európai Bíróság minden nyitott kérdésre egyértelmű választ adott, a kártérítési perek tovább folytatódhatnak.
Most már nehéz lesz vitatni a károkozást
Nehéz most már vitatni hogy a Tibor Trans és hozzá hasonlóan a kárt szenvedett károsultak igényt érvényesíthetnek azon bíróságok előtt - így magyar bíróság előtt is - ahol a torzított piaci árakat alkalmazták, és ahol a károsult állítása szerint a kár bekövetkezett, még akkor is, ha a kereset a szóban forgó kartell olyan résztvevője ellen irányul, akivel a károsult nem létesített szerződéses jogviszonyt - emelte ki Kovács Krisztián, a felperest képviselő Ügyvédi Iroda peres csoportjának vezetője.
A szakember szerint a döntés annyiban is precedens értékű, hogy több ítéleti megállapodás leszögezi: nincs jelentősége annak, hogy melyik kartelltagtól vették a kamiont, bármelyik kartelltag perelhető. Annak sincs jelentősége, hogy milyen szerződéses konstrukcióban vásárolták ezeket a kamionokat.
Utóbbi megállapítás azért érdekes, mert gyakori védekezés volt, hogy a kamionokat lízingelték (az ipar sajátossága, hogy szinte mindig lízingelik a kamionokat), így jogilag nem a lízingbevevő a tulajdonos, tehát nem őt érte a kár. A kárigényt követelő cégek érvelése szerint a lízingbevevőt igenis érte kár, hiszen a lízingbeadó a kartellel megnövelt árakra csak ráteszi a saját hasznát.
Az ügyvédi iroda szerint az Európai Bíróság ítélete tehát megerősítette, hogy az európai-szintű kartellek esetén, így különösen a perrel érintett ügyben a tehergépjárművek árazására és bruttó áremeléseire vonatkozó összehangolt megállapodásokból álló jogsértés által okozott károk megtérítése vonatkozásában a magyar bíróságok előtti igényérvényesítést.
