jogeset

Eljárást indított a Fővárosi Kormányhivatal ellenzéki önkormányzatok ellen

Jogellenes, lakosságot érintő díjemelések miatt kilenc budapesti önkormányzattal szemben indított eljárást a Fővárosi Kormányhivatal a szerdai közleménye szerint.

Ezt kell tudni az osztatlan közös tulajdonról és használatról (1. rész)

Hogyan lehet együtt élni az osztatlan közös tulajdonnal? Mi a helyzet akkor, ha sok tulajdonostárs osztozik a közös tulajdonú ingatlanon? A kérdés aktualitását az adja, hogy egy 2021. január 1-jén hatályba lépett törvénnyel a kormány megkísérli felszámolni – vagy legalább is visszaszorítani – a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdont, azonban a kormányzati szándék nem terjed ki az egyéb (azaz termőföldnek nem minősülő) ingatlanokra. A gyakorlati problémát Faragó János, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda (PwC Legal) munkatársa ismerteti az iroda honlapján, részletesen.

Ingatlanvásárlás - a polgári jogi jogosult és a jóhiszemű ingatlant szerző dilemmája

Az ingatlan-nyilvántartás örök dilemmája, hogy melyik felet részesítse védelemben a jogalkotó. Azt, akinek polgári jogi szempontból ténylegesen valamilyen joga áll fenn az ingatlanon (ő a polgári jogi jogosult), vagy azt, aki az ingatlan-nyilvántartás esetlegesen megalapozatlan adataiban bízva (a megalapozatlanságról nem tudva) jóhiszeműen és ellenérték fejében szerez jogot az ingatlanon (ő a jóhiszemű jogszerző).

Különös végeredménnyel zárult a Kúrián egy ingatlan többszöri eladása

A gyakorlatban esetenként előfordul, hogy miután az eladó és a vevő megállapodtak az ingatlan-adásvétel feltételeiről, az eladó kap egy jobb ajánlatot egy másik vevőtől. Az eladók szempontjából ilyenkor sok esetben célszerűnek tűnhet a második vevőnek eladni az ingatlant. Azonban mi történik akkor, ha már létrejött a szerződés az első vevővel, és az eladó ezt követően köt újabb szerződést az új ajánlattevővel? A Kúria válasza: versenyfutás a földhivatalba.